Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
NEMZETKÖZI SEGÉLY- ÉS SEGÍTŐAKCIÓK A VOLT OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉN 1328 Kitérő: a számok tükrében A CRB működésének kezdete (1914 novembere) és az európai segélyakciók lezárása (1923 júliusa) között az amerikai kormányzati, egyházi és civil szféra összesen 5,2 milliárd dollárnyi segélyt juttatott el 23 országba. A célországok közül 7 volt legalább részben a Monarchia utódállama. 14 Az ARA által menedzselt összes amerikai segély 51%-át Nagy-Britannia (26,4%) és Franciaország (24,6%) kapta, és együtt csaknem 30% jutott Olaszországnak (15,2%) és Belgiumnak (13,3%). A kisebb szövetségesek közül Lengyelország 3,8%-ot, Csehszlovákia 2,2%-ot, Románia és Jugoszlávia 1-1%-ot kapott. A legyőzött Németországba az amerikai segélyek 5,6%-a, Ausztriába pedig 2,8%-a jutott el. A Magyarországra érkezett amerikai segély teljes összege 4,6 millió amerikai dollár volt, ami kevesebb, mint az összes támogatás 0,1%-a. Ausztria tehát 32-szer annyi támogatásban részesült, mint Magyarország. Az időközben ellenséggé vált Szovjet-Oroszországra a segélyek 1,2%-a jutott. A Magyarországra eső 4,6 millió dollár értékű segély 21 400 tonna árucikket jelentett. 2,25 millió dollár amerikai hitelből és kormányzati kölcsönből érkezett, 1,84 millió dollárt magánadományok finanszíroztak, 512 ezer dollárt a magyarországi értékesítésekből teremtettek elő, a magyar hozzájárulás pedig 474 200 dollárt tett ki. A hitel két tételből állt: az Amerikai Gabonatröszt (US Grain Corporation) 1,68 milliós hozzájárulásából és az 565 ezer dolláros brit szállítási költségekből. (Ezt a hitelt csak az 1973. évi vagyonjogi egyezmény keretében rendezte Magyarország véglegesen.) Az 512 ezer dollár értékű vásárlások készpénzzel történtek. A Károlyi-kormány 319 tonna árut vásárolt 249 500 dollár értékben. Mivel Kun Bélával a szövetségesek nem is tárgyaltak a segélyezésről (a tanácskormány vezette országgal szemben a blokádon túl egy esetleges katonai beavatkozást is fontolgattak), az érdemi humanitárius munka Magyarországon csak 1919. augusztus végén, a bolsevik uralom összeomlása után kezdődhetett meg. Ezután az egyes magyar kormányok még további készleteket vásároltak, s ekkor került sor a fentebb említett dohányeladásokra is. 15 Az adatok és tények önmagukért beszélnek: a háborús áldozatok támogatásának mértékét komolyan befolyásolta, hogy az érintett ország melyik táborban fejezte be a háborút, és 1919 során állt-e bolsevik uralom alatt vagy sem. 14 Uo. 6–7., 31., 49–52., 202–205., 634–655. 15 A hivatalos statisztikák természetesen csak a törvényes árumozgásokat rögzítik. Az 1918 és 1920 között folyó Duna-medencei csempészet történetét a szakirodalom eddig szinte teljesen figyelmen kívül hagyta, noha a személyek és árucikkek illegális mozgása a feketegazdaság kulcseleme volt akkoriban is. Erre két példát ismerünk a vizsgált korszakból kicsit részletesebben: az osztrák–magyar határ mentén folyó élelmiszer-csempészetet a blokád idején, valamint az olasz fegyverszállítmány történetét – szintén a tanácskormány időszakából. Ezek volumenét azonban megbecsülni sem tudjuk.
