Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
GLANT TIBOR – JUHÁSZ BALÁZS – ABLONCZY BALÁZS 1329 Politika Az új, transznacionális humanitárius akciót a politikai akarat tette lehetővé, de korlátozta is egyben. Ahogyan azt már Wilson és Hoover esetében láthattuk, a háború áldozatainak megsegítését mindketten az új Pax Americana kulcsának tekintették. Legnagyobb félelmük a bolsevizmus terjedése volt, hiszen Lenin a Wilsonéval versenyző globális ideológiát hirdette, s annak előfeltétele a kapitalista rendszert elsöprő világforradalom lett volna.16 Ennek jelei Szentpétervár mellett több helyen mutat koztak: 1919 során hosszabb-rövidebb bolsevik uralom jött létre német, magyar és szlovák területen is. A párizsi rendezés vezérelve az volt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia helyén egy olyan ütközőzónát kell létrehozni, amely egyszerre szab gátat a németek keleti terjeszkedésének (barriere de l’est ) és tartóztatja fel a bolsevizmust ( cor don sanitaire). 17 Ezért bizonyult hatásos eszköznek Párizsban a bolsevik hatalomátvé tellel való fenyegetőzés a területi követelések realizálásáért folytatott lobbizás során. A román, cseh, szlovák és délszláv aktivisták dolgát nagymértékben megkönnyítette a győztes nagyhatalmak azon döntése, hogy a békeszerződések részleteit a vesztesek kizárásával tárgyalják meg és alakítják ki. Így a bolsevizmus egyfajta ismeretlen rém, arctalan fenyegetés maradt a párizsi döntéshozók számára. A Magyarországról érkező hírek (a Lenin-fiúk rémtettei, a nők elleni erőszak, támadás a magántulajdon és az alapvető emberi jogok ellen) pedig csak megerősítették a döntéshozók félelmeit, és kialakult bennük az a – nyíltan ki nem mondott – vélemény, hogy a civilizáció határa valahol az új osztrák–magyar határ mentén húzódik. A segélyezést döntően befolyásolta a párizsi békekonferencia legfőbb döntéshozó testületének, a Négyek Tanácsának álláspontja. Itt napi szinten egyeztetett egymással az angol, az amerikai, a francia és az olasz kormány vezetője a tervezett béke részletei mellett a napi politikai fejleményekről is. 1919 áprilisában a Négyek Tanácsa a blokád fenntartása mellett döntött, és komolyan fontolóra vette egy esetleges katonai akció megindítását is a tanácskormány ellen. (Ezt végül Hoover ellenkezése hiúsította meg.18 ) A február 24-én létrehozott ARA megkapta ugyan a döntéshozók felhatalmazását a segélyezés levezénylésére, de erre Magyarországon március 21-e után nem kerülhetett sor. Az Amerikai Vöröskereszt történetírója így emlékszik vissza ezekre az időkre: „nem szívesen vonultunk be a legyőzött országokba, melyek közül az egyikben bolsevik uralom volt”.19 A munka meg-16 Robert Lansing külügyminiszter levelezésében (Washington, Kongresszusi Könyvtár) 1918 őszére már a bolsevizmus elleni harc vált a központi témává. 17 Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918–1920. Bp. 1983. 135–155. 18 Glant T.: Herbert Hoover i. m. 391–395. 19 Joseph Bykofsky: The History of the American National Red Cross. 39. Foreign Relief in the Post- Armistice Period, 1918–1923. Kézirat. Washington 1950. 42. Ez az ARC belső használatra írt története. Egy példány a Hoover Institutionban a szervezet iratai között található a 200. dobozban.
