Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Murber Ibolya: Az osztrák és a magyar válságkezelés 1918–1920. Hasonlóságok és különbségek a közös birodalom összeomlását követően
AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR VÁLSÁGKEZELÉS 1918–1920 1318 írta alá, ami egyben Magyarország de facto elismerését is jelentette. Továbbá rögzítette az ország déli és a keleti de facto határait a kijelölt demarkációs vonalak mentén. A következő hónapok eseményei nyilvánvalóvá tették, hogy az utódállamok nem tartották tiszteletben ezeket a provizórikus határokat. Más ilyen típusú nemzetközi elismerést és szimbolikus sikert azonban nem könyvelhetett el az ország Károlyi tevékenysége idején. A hiányzó külpolitikai sikerek, a komplex gazdasági és belpolitikai válságállapot tovább terhelték a kiskoalícióként működő kormány helyzetét, és felerősítették a hitet a radikális megoldások szükségességében. Különösen céltudatosan tevékenykedtek a moszkvai megbízással és finanszírozással működő magyar kommunisták az amúgy is instabil kormányzat további gyengítése érdekében. A Borsányi-féle Kun Béla életrajz szerint a háború előtt Kolozsváron élő Kunnak nem tartott két napnál tovább, hogy 1918. november elején egy pártházat béreljen a Conti utcában és az akkor alapított kommunista pártújságot megjelentesse, miközben nyomdai papírt csak a feketepiacon lehetett – egyértelműen drágábban – beszerezni. 88 Az ellenálló képességét fokozatosan elvesztő magyar államiság és a külső és belső állami szuverenitás csökkenése a versailles-i döntéshozók figyelmét is magára vonta.89 Mivel a bolsevizmus ellen segítséget kérő Károlyi továbbra is ragaszkodott Magyarország területi integritásához, a párizsi döntéshozók részéről a nemzetközi segítségnyújtás egyet jelenthetett volna a magyar területi integritás jogosságának és fenntarthatóságának elismerésével.90 Az ország külpolitikai kitettségét és gyengülő államiságát mutatta az a tény is, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltásához elegendőnek bizonyult a szovjet-orosz támogatásnak köszönhetően helyzeti előnybe került kommunista párt államiságot és központi hatalmat gyengítő populista tevékenysége. Az első európai kommunista párt, az auszt riai is jelentős anyagi, személyi és propaganda támogatást kapott Moszkvából,91 mégis az osztrák szociáldemokrata párt az erős balra nyitásnak és a munkás- és katonatanácsok feletti befolyásának köszönhetően képes volt megakadályozni a bolsevik propaganda térnyerését.92 Magyarország szűk külpolitikai mozgásterét az is jól mutatta, hogy az 1919. augusztus elseje utáni jobboldali fordulatot nem egy győztes polgárháborús pozíció, hanem 88 Borsányi György: Kun Béla. Politikai életrajz. Bp. 1979. 91. 89 Sir Thomas Cunningham, a bécsi katonai misszió vezetője számos jelentésében foglalkozott a budapesti erősödő szélsőbal aktivitással és tartott egy budapesti és bécsi bolsevik fordulattól. 90 Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Bp. 2001. 105. 91 Erről bővebben lásd Ibolya Murber: Einflüsse der russischen Revolutionen auf die Sozialisten Otto Bauer und Bela Kun. In: Russische Revolutionen 1917 i. m. 149–163. 92 Hans Hautmann: Rätebewegung und KPÖ von 1918 bis 1938. In: Die umkämpfte Republik. Österreich 1918–1938. Hrsg. Stefan Karner. Innsbruck–Wien–Bozen 2017. 175–180., itt: 176.
