Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
GYÁR ÉS FÖLDBIRTOK A NAGY HÁBORÚBAN ÉS AZ ÖSSZEOMLÁSBAN 1290 két világháború közötti korszakban nem voltak olyan agrárszocialista mozgalmak Magyarországon, mint amilyenek az első világháború előtti bő két évtizedet jellemezték, noha a kedvezőtlen nemzetközi élelmiszerpiaci körülmények és a falusi népességszaporulat miatt – amelyet nem kísért a megművelhető terület növekedése – a vidéki megélhetési viszonyok rosszabbak voltak, mint korábban.93 Az agrárszocialista mozgalmak elmaradása az első világháború által elindított társadalmi folyamatok egyik paradox eredménye volt. Kitekintés Az első világháború során Magyarországon – csakúgy, mint sok más európai hadviselőnél – a korábbi társadalmi egyensúlyok megbillentek, s az állami tevékenység hatóköre jelentősen kibővült a gazdaságban és a társadalomban. Az erőviszonyok megváltozása Angliában, Franciaországban, de a munkaadók és a szakszervezetek között 1918 végén kötött Stinnes-Legien-egyezmény révén Németországban is szociálpolitikai és munkajogi lépésekben csapódott le.94 Ezek révén az ipari munkásság, s több esetben a vidéki alsóbb társadalmi rétegek is nemcsak a politikai jogok formális bővülését érhették el, hanem társadalmi helyzetük relatív emelkedését, s a klasszikus polgársággal szembeni emancipációjukat is. Ezzel párhuzamosan rendszerint baloldali – szociáldemokrata vagy szocialista – pártok révén a politikai képviseletük is állandósult, ami mintegy garantálta társadalmi emelkedésüket, és elősegítette a szociális jogok további kibontakoztatását. Magyarországon ezzel szemben – bár a háború szintén felborította az addigi társadalmi erőviszonyokat, s elsősorban az ipari munkások erőgyarapodásához járult hozzá – nem került sor a szociális jogok olyan intézményesülési hullámára, mint ami a nyugati országokban megfigyelhető volt.95 Azok a politikai elitcsopor tok, amelyek az erőviszonyok háborúból fakadó átrendeződésének nyertesei voltak, nem szociális jogok kiépítésére vagy a kibővített politikai jogok meggyökereztetésére törekedtek, hanem nyers hatalmi pozíciókra. A Tanácsköztársaságban megvalósult átmeneti diktatúra a munkásszervezetek – gazdasági mobilizációnak köszönhető – megerősödésével vált lehetségessé, s anélkül múlt el, hogy szociális 93 A falusi lakosság száma az 1920-as 5 353 266-ról majdnem hatmillióra nőtt az 1941-es népszámlálás idejére, miközben a megművelhető földterület nagysága érdemben nem változott. 94 Florian Tennstedt: Der Ausbau der Sozialversicherung in Deutschland 1890 bis 1945. In: Staatliche, städtische, betriebliche und kirchliche Sozialpolitik vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Hrsg. Hans Pohl. Stuttgart 1991. 225–243.; Sebastian Conrad – Elisio Macamo – Bénédicte Zimmermann: Die Ko difizierung der Arbeit: Individuum, Gesellschaft, Nation. In: Geschichte und Zukunft der Arbeit. Hrsg. Jürgen Kocka – Claus Offe. Frankfurt am Main 2000. 449–475. 95 Gerhard A. Ritter: Der Sozialstaat. Entstehung und Entwicklung im internationalen Vergleich. München 1989.
