Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
BÓDY ZSOMBOR 1291 jogok intézményesítésével vagy a vidéki társadalom viszonyainak megváltoztatásával bármilyen érdemi társadalmi átalakulást hozott volna magával. A diktatúra bukása után a munkásság szervezetei elveszítették hatalmi pozícióikat, mert ezeket nem támasztotta többé alá a háborús gazdasági mobilizáció, ami korábban annyira megnövelte mozgásterüket. Ez tette lehetővé, hogy a kormányzat európai összehasonlítást tekintve jelentős mértékben visszatérjen a szakszervezetek kezelésével kapcsolatban a háború előtti liberális gyakorlathoz. Ennek köszönhető az is, hogy a régi-új politikai berendezkedés 1920-ban helyreállította a vidéki társadalom korábbi rendjét, illetve hogy a lényeget illetően minden igénnyel szemben megőrizte a korábbi birtokstruktúrát. Paradox módon a politikai nyelvezetében antiliberális ellenforradalmi rendszer társadalmi berendezkedése mind vidéken, mind az iparban az 1920-as évek elején sokkal közelebb maradt a 19. századi értelemben vett liberális társadalmi modellhez, mint azon országok gyakorlata, ahol az első világháború társadalmi hatásai nagyobb lépéseket eredményeztek a modern jóléti állam és munkajog kiépülése felé. 96 Mindamellett elmondható, hogy a társadalom szorosabban integrálttá vált a háború nyomán. Nem pusztán egymás mellett éltek a különböző – falusi, városi, munkás, polgári stb. – társadalmi világok, hanem szorosabb és szervezettebb módon is kommunikáltak egymással.97 Nemcsak a szakszervezetek, munkaadók, kormányzat háromszögének intézményesült működése jelezte ezt. A mezőgazdasági kamarák révén a vidéki társadalom minden rétege formális érdekképviselethez jutott, ami hosszabb távon nem maradt hatás nélkül. 98 96 Egy nagy tekintélyű francia baloldali megfigyelő 1927-ben a magyar szakszervezetek helyzetét a német szakszervezetek 1914 előtti helyzetével látta hasonlónak. Albert Thomas: Utazás Bécs – Budapest – Belgrád – Athén. Napi Jegyzetek. Közreadja, jegyz., ford. Bódy Zsombor. Aetas 29. (2014) 3. sz. 152–170. 97 A nagyon hasonló németországi folyamatok elemzésére lásd Gunther Mai: „Verteidigungskrieg” und „Volksgemeinschaft”. Staatliche Selbstbehauptung, nationale Solidarität und soziale Befreiung in Deutsch land in der Zeit des Ersten Weltkriegs (1900–1925). In: Der Erste Weltkrieg. Wirkung i. m. 583–602. Összehasonlító elemzést a témáról lásd La nation comme cadre de l’action économique. La Premiere Guerre mondiale et l’émergence d’une économie nationale en France et en Allemagne. In: Le travail et la nation. Histoire croisée de la France et de l’Allemagne. Sous la dir. de Bénédicte Zimmermann, Claude Didry et Peter Wagner. Paris 1999. 29–54. 98 Sajnálatos, hogy a mezőgazdasági kamarák tevékenységére nem fordított eddig a fontosságuknak megfelelő figyelmet a történetírás. Az 1920-as, 1930-as években a kamarák jelentős szerepet játszottak a kormányzati mezőgazdaságfejlesztő programok végrehajtásában, s a nagypolitikai küzdelmek egyik terepét is képezték. 1935-ben a konzervatív erők és Gömbös irányvonalának összecsapása volt a Hoyos Miksa gr. – Mecsér András elnökváltás az Országos Mezőgazdasági Kamara élén. Ugyanakkor bármennyire is alárendelt szerepet szántak nekik, a mezőgazdasági munkások delegáltjai a legalsóbb szintektől az országos kamaráig mindenütt jelen voltak, s hivatalból véleményt nyilvánítottak a viszonyaikat illető intézkedések, rendeletek, jogszabály-tervezetek kapcsán. Ez idővel mégis csak kihatott helyzetükre. Bódy, Zs.: Weder Demokratisierung noch Diktatur i. m. 242–246.
