Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
GYÁR ÉS FÖLDBIRTOK A NAGY HÁBORÚBAN ÉS AZ ÖSSZEOMLÁSBAN 1282 megtört, már nem hordozza a gyökeres változásnak azt az ígéretét, még híveinek szemében sem, amely a társadalom minden problémájára megoldást jelentene. 73 Emiatt pedig vonzereje az 1918 előttihez képest megfogyatkozott. Az a tény, hogy a miniszterelnök a GYOSZ bankettjén az ország két legismertebb zsidó üzletembere – Weiss Manfréd és id. Chorin Ferenc – között foglalt helyet, önmagában véve is szimbolikus jelentőségű volt a zsidó nagypolgárság, de talán az egész magyarországi zsidóság helyzetét illetően. Azt jelezte, hogy a kormányzat részéről nem lehet a továbbiakban antiszemita politikára számítani. A vidék konszolidációja: földreform és a mezőgazdasági kamarák megszervezése Nem csak az ipar és a mezőgazdaság, a városi és a vidéki társadalom közötti konfliktusokban kellett valahogy egyensúlyt találni. A vidéki társadalomnak a háború nyomán felbolydult belső erőviszonyai is stabilizálásra vártak. 1920-ban, a Tanácsköztársaság után azonban az a kérdés volt napirenden, hogy ez miként történjék meg az új viszonyok között. Amint a nagybirtok orgánuma, a Köztelek fogalmazott, a Tanácsköztársaságnak az az egy érdeme elvitathatatlan volt, hogy maga alá temette a Buza Barna-féle földreform-törekvéseket.74 A Kisgazdapárt Nagyatádi Szabó-féle vezetése, amely a választások nyomán számottevő parlamenti súllyal rendelkezett, most is azt képviselte volna, amit már 1918 végén, miszerint a földreformnak a paraszti gazdaságok életképességét kell szolgálnia. Ezzel az állásponttal szemben azonban ekkor már nem a szociáldemokraták álltak, akik a föld nélküli mezőgazdasági munkások nevében – és részben őket akciókra szervezve – 1918 telén még az ellenpólust képezték, hanem immár a nagybirtoknak a földreformmal szemben valójában ellenséges képviselői.75 A földreform szükségességét persze utóbbiak sem vonták kétségbe. Igaz, nem titkolták, hogy szerintük az gazdasági szempontból akár még károsnak is tekinthető, s szociális szempontokból sem feltétlenül támogatható. Úgy vélték, hogy valójában csak a politikai kényszerűség, a vidéki társadalom – általuk is érzékelt – belső feszültségeinek enyhítése, a földosztó várakozások és igények kezelése miatt 73 A lakoma. Magyar Gyáripar 12. (1922) 13–14. sz. 12–14. 74 A kommunista gazdálkodás a földművelésügy terén. Köztelek 29. (1919) 11. sz. 232. „Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor egy előnyét is el kell ismernünk a kommunizmusnak és ez az, hogy a Buza Barna-féle szerencsétlen földbirtokpolitikának az akkori szellemben való végrehajtását megakadályozta.” 75 Bódy Zsombor: Weder Demokratisierung noch Diktatur. Die kontrollierte Politisierung der ländli chen Unterschichten im Ungarn der Zwischenkriegszeit. In: Agrarismus und Agrareliten in Ostmitteleuropa. Hrsg. Eduard Kubu et al. Berlin–Praha 2013. 225–252.
