Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
BÓDY ZSOMBOR 1267 döntéseket hozni, amelyek ne a munkásoknak kedveznének, mivel a hatóságok attól tartanak, hogy azok végrehajthatatlanok lennének, sőt zavargásokat provokálnának. Meglátásuk szerint a civil és katonai hatóságok hozzá nem értő beavatkozásai felborították az üzemek belső egyensúlyát és a munkaerőpiac addigi – szerintük helyes – működésmódját. Panaszaik nem is voltak teljesen alaptalanok, mert a hadigazdálkodás katonai hatóságai sokszor inkább hajlottak a munkások érdekei felé, és kifejezetten kerülni akarták még a látszatát is annak, hogy a „tőke” pártjára állnának. 20 Összességében a munkaadók úgy értékelték a helyzetet, hogy a kormányzat az ő zsebükre kívánja megvásárolni a munkások lojalitását.21 A szociáldemokrata intézményi háló erősödése azért is volt számukra aggasztó, mert a piaci gazdasági mechanizmusok háborús visszaszorulásával többé nem ezek integrálták a társadalmat – a maguk észrevétlen, vagy inkább személytelen módján –, hanem konkrét hatalommal bíró intézmények. Mivel a hadigazdálkodásban nem a munkaerőpiac mechanizmusai kapcsolták a munkásokat a vállalatokhoz, hanem jogszabályok, a részletkérdések eldöntése pedig az egyes résztvevő szervezetek – szakszervezetek, munkaadói szervezetek, állami szervek – erejétől függött, a közvetlen politikai erőviszonyok kezdték befolyásolni a munkabérek és a munkakörülmények alakulását is, nem pedig a kereslet-kínálat arányai alapján létrejött szerződések. Ráadásul a pénz funkciói is meggyengültek, amennyiben nem lehetett érte minden további nélkül beszerezni az alapvető árucikkeket, hiszen ahhoz a jegyrendszerben a jogosultságot igazoló, adott mennyiségre szóló jegyek is kellettek.22 Ilyen körülmények között az élelmiszer-elosztás közvetlenül hatal mi kérdéssé vált; amelyik szervezet ezt ellenőrizte, az automatikusan nagy befolyásra, erőre tett szert. A munkaadók ezért megengedhetetlennek tartották, hogy a munkások élelmezése teljesen a szociáldemokrata szövetkezet kezébe menjen át. A GYOSZ megalapította tehát saját közellátási szövetkezetét – ahova a szociáldemokrata szervezetben még nem tag munkásaikat automatikusan beíratták –, és elérte, hogy a kormány létrehozzon egy külön testületet a munkások élelmiszer-ellátásának koordinálására, amelyben a két oldal képviselői paritásos alapon 20 Hadtöténelmi Levéltár. I. 28. HM 1916. 4/a. eln. 473. d. A k.u.k. Kriegsministerium 1916. aug. 8-án kelt levele a Honvédelmi Minisztériumhoz a panaszbizottságokkal kapcsolatban követendő politikáról. 21 Méhely Kálmán: A Munkásügyi Panaszbizottságokról. Magyar Gyáripar 7. (1917) 8. sz. 5–6.; Szemle. Magyar Gyáripar 7. (1917) 13–14. sz. 1–2.; A gyári magántisztviselők panaszbizottsága. Magyar Gyáripar 7. (1917) 15–16. sz. 3–5.; A munkás panaszbizottságok ügye. Magyar Gyáripar 7. (1917) 18. sz. 8–9.; Szemle. Magyar Gyáripar 7. (1917) 20. sz. 1–2.; Szemle. Magyar Gyáripar 8. (1918) 6. sz. 1–2., Méhely Kálmán: A gépipar munkásviszonyának reformja. Magyar Gyáripar 8. (1918) 7. sz. 3–6. 22 Anatol Schmied-Kowarzik: Die wirtschaftliche Erschöpfung. In: Die Habsburgermonarchie. Band XI. Die Habsburgermonarchie und der Erste Weltkrieg. 1. Teilband. Wien 2016. 485–542.
