Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
BÓDY ZSOMBOR 1263 indukált változásairól egészen addig, amíg az 1920-as évek első felében egy új egyensúlyi helyzet nem állt be. A következőkben tehát az említett csoportok egymáshoz való viszonyaival foglalkozunk. Az áttekinthetőség kedvéért először az iparhoz kötődő erők között zajló folyamatokat vizsgáljuk, majd ezután az agrártársadalom konfliktusait mutatjuk be, elsősorban az agrárpolitikai döntéshozatalban résztvevő csoportok küzdelmein keresztül. A társadalom átalakulása a háború során Az ipari társadalom erőviszonyainak változása a háborús mozgósítás nyomán A háború egészen új kontextusba helyezte az ipari munkát. A haditermelés Magyarországon, ahogy más hadviselőknél is, a munkaerővel való központosított gazdálkodást eredményezte. A magyar iparban az addig meglehetősen szabad munkaerőpiacon a munkások érdekérvényesítésének két stratégiája is működött: egy egyéni és egy kollektív. Az egyénit, a munkahelyváltásokat a munkajogi szabályozás érdemben nem korlátozta. Erre akár naponta is lehetőség volt. A kollektív érdekérvényesítés útját a szakszervezetek jelentették, amelyek egy törvényileg szabályozatlan zónában tevékenykedtek, de a hatóságok lényegében nem akadályozták őket a sztrájkok szervezésében. Ennek eredményeként mind több iparágban szabályozta kollektív szerződés a munkaviszonyokat – legalábbis a budapesti agglomerációban és néhány nagyvárosban. Ezeknek ugyan törvényi garanciája nem volt, ám a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek kompromisszuma gyakran mégis működőképesnek bizonyult, mert a két oldal szervezeteinek ereje kikényszerítette azok betartását, nemcsak a másik féltől, de a piac egyes szereplőitől is. 6 A háborúval vége szakadt a munkaviszonyok e liberális rendjének. A sztrájkot tiltották, a hadiiparban a munkaerőt az üzemekhez kötötték, így megtiltották az egyéni kilépést is.7 Ez hamar feszültségekhez vezetett, amit a magyar kormány a németországihoz és az ausztriaihoz nagyon hasonló módon igyekezett kezelni. 8 A háború folyamán úgynevezett panaszbizottságokat hoztak létre, amelyeknek 6 Zsombor Bódy: A delay in the emancipation of labour: bourgeois paternalism, workers’ insurance and labour law in Hungary from the end of the nineteenth century to the Second World War. Social History 34. (2009) 2. sz. 204–230. 7 Tóth Árpád: A hadigazdálkodás jogi szabályozásának problémái az első világháború idején Magyarországon. Szeged 2002.; Völgyesi Zoltán: Harctértől a hátországig. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében. Bp. 2016. 80–85. 8 Szterényi József – Ladányi Jenő: A magyar ipar a világháborúban. Bp. 1934. 75.; A szakszervezeti mozgalom Magyarországon 1917–1922. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentése. Bp. 1923.
