Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban
GYÁR ÉS FÖLDBIRTOK A NAGY HÁBORÚBAN ÉS AZ ÖSSZEOMLÁSBAN 1262 a magyar társadalom azon nagyobb csoportjait illetően vizsgálja a háború okozta változásokat, amelyek a kutatás számára könnyebben hozzáférhetőek, éppen azért, mert bizonyos mértékű szervezettséggel rendelkeztek, illetve azért, mert voltak olyan szervezetek vagy olyan csoportok az elitben, amelyek magukat ezek képviselőiként határozták meg.4 Ilyen csoportok voltak a szakszervezetek, illetve a szociáldemokrata párt által reprezentált ipari munkásság; a munkaadói érdekszervezetek, mindenekelőtt a Gyáriparosok Országos Szövetsége (a továbbiakban: GYOSZ) révén a nyilvánosságban jelen lévő nagyipar; a vidéki társadalomban pedig a földtulajdonosok, akiket legfőképp az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (a továbbiakban: OMGE) és a Gazdaszövetség reprezentált, de a háború végét követő időszakban ide sorolható már a Kisgazdapárt is. Az első világháború (számos egyéb átalakulás mellett) a vizsgált csoportok, érdekkörök helyzetében és egymáshoz való viszonyában is változásokat hozott magával, vagy meglévő folyamatokat gyorsított föl. Ezeket a változásokat nagymértékben meghatározta, hogy a háború, a társadalom és a gazdaság mozgósítása radikálisan kibővítette a kormányzati intézmények szerepét a társadalmi konfliktusok terén, valamint a hétköznapi élet (termelés, élelmiszer-ellátás, lakásügyek, munkahely viszonyok) működtetésében egyaránt.5 A hétköznapi vagy gazdasági konfliktusok, amelyek korábban a politikától távoli szférákba tartoztak, így átpolitizálódtak. Megoldásuk, kezelésük kormányzati szintű politikai kérdéssé vált, s így motivációt jelentett olyan rétegeknek is a politikai részvételre, amelyeket mindaddig ez nem jellemzett. Vidéki és városi társadalmi rétegek korábban ismeretlen, viszonylag hirtelen jelentkező igénye arra, hogy beleszóljanak a politikába, és a nagyobb társadalmi csoportok egymás közti kapcsolatinak háború alatti átrendeződése 1918-ban a politikai erőviszonyok robbanásszerű átalakulását eredményezte. Évekbe telt, míg több politikai fordulat után végre eldőlt, hogy a háborús mozgósítás után a hátország életének irányításából mennyire vonul vissza a kormányzat, s hogy a nagyobb társadalmi csoportok egymáshoz képest elfoglalt helyzete miként stabilizálódik. E folyamatok során a parasztok, munkások, munkaadók, középrétegek, de a nők helyzete is gyökeres változásokon ment át. A tanulmányban egyfajta dinamikus, politikai-társadalomtörténeti képet igyekszem adni a nagyobb társadalmi csoportok erőviszonyainak háború által 4 Természetesen mindig kérdés, hogy mi a viszony egy a nyilvánosságban működő szervezet vagy csoport, és aközött a nagyobb társadalmi csoport között, amelynek a képviseletét magának követeli. Okkal lehetne amellett is érvelni, hogy egyes társadalmi csoportok léte a nyilvánosságban való szerveződés, képviselet felől alapozódik meg, s enélkül azok nem is léteznének. Ennek az elméleti problémának a tárgyalására itt azonban nem tudunk kitérni. 5 Németországban a kormányzati kiadások a háború előtt a GDP 15%-ára rúgtak, 1917-ben már 77%-ára. März, P.: Nach der Urkatastrophe i. m. 114. Hasonló arányú növekedés a magyar esetben is feltételezhető.
