Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
SZŰTS ISTVÁN GERGELY 1255 Miskolcra költözött. Ide helyezték az ungvári főreáliskolát, a tótsóvári erdőkapitányságot, valamint az eperjesi jogakadémiát is. A hivatalokkal együtt költöző alkalmazottak mellett érkeztek kassai vasutasok, valamint a város gyalogezredének, a harmincnégyeseknek a tisztjei is. Ezen kívül voltak olyanok is, akik egyedül, családjukkal vagy néhány munkatársukkal együtt menekültek valamelyik északi-vármegyei településről Miskolcra. 62 1918. december 24-én, a belgrádi katonai konvenciót megszegve a szerb csapatok átkeltek a Dráván és Vas vármegye déli járásait kezdték birtokukba venni. A megszállással együtt, hasonlóan az északi és az erdélyi vármegyékhez, itt is megkezdődött a magyar érzelmű, korábban főként állami hivatalt viselők kiutasítása és menekülése. 63 Az Ausztriával határos területek hovatartozása körül hosszú hónapokig bizonytalanság uralkodott, majd 1919 augusztusában az osztrák csapatok behatoltak Vas vármegyébe. Ezt a támadást a magyar határrendőrség és csendőrség hamar visszaverte.64 A változó politikai helyzet miatt jelentősebb menekültáradat ekkor még nem indult meg a magyar területek felé. Szombathely esetében 1921 augusztusában jeleztek nagyobb beköltözési hullámot az Ausztriához került területekről.65 Ennek mértéke azonban a beköltözési tilalom miatt végül mégsem öltött jelentősebb méreteket. Vas vármegye a trianoni döntés értelmében végül Ausztria és a Szerb‒Horváth‒Szlovén Királyság felé veszített el járásokat, 195 településsel.66 A megmaradt területek közül a vármegyei központ, Szombathely a korábbi hatvan helyett tíz kilométerre került az új államhatártól. A városba határ menti státusza lévén új hivatalokat, így csendőr- és rendőrkerületi parancsnokságot, vegyesdandár-parancsnokságot és fővámhivatalt is helyeztek. A nyugat-magyarországi népszavazás körüli bizonytalan helyzet miatt 1921 augusztusától fél évre szintén a városba került a Soproni Posta- és Távírda Igazgatóság.67 Mindezek az intézkedések és a menekült személyek érkezése csak tovább fokozták a városban amúgy is kritikus lakáshiányt. A szomszédos, kis számban magyarok lakta és Ausztriához került burgenlandi tartományból a szombathelyi kérvényezők ötöde származott. Az Ausztriából optáltak esetében a németújvári járást, benne a székhely Németújvár (Güssing), valamint Rohonc (Rechnitz) városát találjuk. Vas vármegye a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság 62 A Csehszlovákiához került vármegyékből optáltak társadalomszerkezeti vizsgálatáról bővebben lásd Szűts István Gergely: Sikerek, kompromisszumok és kudarcok a felvidéki menekültek integrációs folya mataiban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 12. (2010) 4. sz. 3–24. 63 Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa, 1918–1921. Vasszilvágy 2012. 80. 64 Uo. 76. 65 MNL OL K 26 1922.-XLIII. t. 1299. cs. 6906/1921. 66 Éger György: A burgenlandi magyarság történetének főbb vonásai 1920-tól napjainkig. Burgenlandi magyarok közt. Bp. 1990. 67 Hazatérnek a soproni hivatalok. Szózat, 1922. január 5. 8.
