Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szűts István Gergely: Optálási jegyzőkönyvek mint a trianoni menekültkérdés forrásai
OPTÁLÁSI JEGYZŐKÖNYVEK MINT A TRIANONI MENEKÜLTKÉRDÉS FORRÁSAI 1256 felé a muraszombati járást veszítette el, innen 31 személy szerepel az optálási jegyzőkönyvben. A Szombathelyen optáltak foglalkozásszerkezetileg, az állami alkalmazottak kisebb aránya miatt sokkal színesebb képet mutatnak, mint a másik két városban. Gyula Szombathelyhez hasonlóan szintén határváros lett. A román csapatok előretörésével együtt több állami hivatal is áttette székhelyét az ország belsejében fekvő településekre. 1918. december elején például a temesvári 5. nehéz tüzérezred zászlóaljait helyezték Gyulára, majd nem sokkal később itt kezdték meg a leszerelését is.68 Az ezt követő hónapokban inkább az átvonuló forgalom vált jelentőssé a településen. 1919. április 25-én a román csapatok bevonultak a városba és majd egy évig, 1920. március 28-ig megszállás alatt tartották. Ez idő alatt a déli megyékből való költözés minimálisra csökkent.69 A megszálló román csapatok, ahogy Erdély szerte, úgy Arad és Békés megyékben is igyekeztek ellehetetleníteni, vagy távozásra bírni a számukra kellemetlen, magyar érzelmű személyeket.70 1920 tavaszától, a ro mán kivonulás után ismét megnőtt az Erdély déli részeiből beköltözők, valamint a városon keresztül az ország belsejébe igyekvő menekültek száma. Gyula esetében Arad város és vármegye közelsége és sokrétű kapcsolatai az optálási jegyzőkönyvekből is kimutathatóak. A vármegyéből és központjából öszszesen ötvennyolcan optáltak, közülük 33-an (58,9%) közalkalmazottak, míg 10-en iparosok, kereskedők voltak. Menekült optánsok – személyes sorsok Az optáns közszolgálati alkalmazottak többsége olyan személy volt, aki 1918 után hagyta el önként vagy kényszer hatására korábbi állomáshelyét és költözött át Magyarországra. Jó példa erre a Miskolcra áthelyezett közintézmények listája és az optálási jegyzőkönyvben szereplő postások és vasutasok száma. A korabeli közlönyöknek és sajtótermékeknek köszönhetően számos magánszemély és család esetében bizonyítható, hogy valóban 1918 novembere után érkeztek abba a városba, ahol az optálást benyújtották. Az aradi illetőségű Green család családfője, Green Nándor (Arad, 1865 – Szombathely, 1922), Arad város rendőrkapitánya, majd 1919 tavaszán rövid ideig főispánja volt. A román csapatok 1919. április 22-i bevonulása után azonnal elmozdították pozíciójából. Fél évig még a városban élt, ám 1919 októberében az új román hatalom számos más, korábban hivatalt viselt személlyel együtt kiutasította. A volt rendőrkapitány életéről egyelőre annyi biztos, hogy 1921 júliusában a Belügyminisztérium szombathelyi rendőrkapitánnyá 68 Az 5. nehéz tűzérezred. Budapesti Hírlap, 1918. december 4. 8 69 Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula 1938. 388. 70 Ablonczy B.: Sérelem, jogfolytonosság i. m. 164.
