Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
ÁLLAMFORDULAT ÉS AZ ÚJRASTRUKTURÁLÓDÓ HELYI ELIT BÁRTFÁN (1918–1919) 1230 A folytonosság képviselői Bártfa példája azt mutatja, hogy a háború előtti és alatti helyi politikai elit magatartása nem írható le csupán a visszavonulással vagy a Magyarországra való távozással. A volt törvényhatósági bizottság 20 tagja (27%-a) részt vett a politikai átmenetben, letette a csehszlovák hűségesküt, s az administratívny výbor kinevezett tagja lett.91 Ha ehhez hozzáadjuk még azt az 5 főt, aki korábban szintén a tör vényhatósági bizottságban ült, de csak 1923-ban kapcsolódott vissza a politikába, vagyis demokratikus választások útján lett újra városi képviselő, a kontinuitást képviselők aránya 34,5%-ra emelkedik. 92 Mozgalmas és sokszínű, politikai rendszereken átívelő életutat járt be például Uhlig Leó (1872–1962), aki minden bizonnyal Bártfa 20. századi történelmének egyik legfontosabb közéleti személyisége volt, s akit ennek ellenére egyáltalán nem említenek a Bártfáról szóló szakirodalmi munkák. A német származású Uhlig 1898-ban nyitott ügyvédi irodát Bártfán, s egészen az országos parlamenti képviselőségig vitte. Több évfolyamát szerkesztette a Felsősárosi Hírlap nak. 1918-ban a város főügyésze, a két világháború közt pedig több alkalommal is alpolgármester volt, ügyvédi irodája még a második világháborús szlovák állam idején is működött. A sárosi földbirtokos és vállalkozói réteggel rokon Uhlig93 1927-től az Őslakosok Pártjának (máshol Őspolgárok Pártja, szlovákul Staromeštianská strana) első számú jelöltjeként politizált.94 Ez a bártfai párt, hasonlóan az eperjesi és kassai városi pártokhoz, 95 ideo lógiailag az országos politikában a liberális irányvonalú Magyar Nemzeti Párthoz állt közel, ezért nem meglepő, hogy Uhlig is tagja volt a Szent-Iványi József alapította csoportosulásnak.96 1938 után Esterházy János pártját képviselte Bártfán. Uhliggal ellentétben kevés életrajzi adat áll rendelkezésre Grófcsik Gyuláról (később már Július Grofčík), a bártfai Katolikus Kör tagjáról,97 aki szintén a tör vényhatósági bizottság tagja volt, s 1936-ban bekövetkező haláláig városi képviselő 91 A bártfai törvényhatósági bizottságnak 1918-ban 73 rendes tagja volt. ŠA PO, Ba, f. MMB, Zápisnice za rok 1918. Bártfa szab. kir. r. t. város képviselő-testületi tagjainak névsora az 1918. évre. Az administratívný výbor kinevezett tagjait az 1919 őszi jegyzőkönyvek alapján számoltam össze. A póttagok nem képezik részét az elemzésnek. In: ŠA PO, Ba, f. MMB, Zápisnice za rok 1919. 92 Az 1923. szeptember 16-ai községi választások bártfai eredményeit lásd Új Világ, 1923. szeptember 17. 1.; Prágai Magyar Hírlap, 1923. szeptember 18. 3. 93 Egyik lányát, Arankát Csehy Bélához, raszlavicai földbirtokoshoz adta hozzá, aki a két világháború között a Csehy és Wachtler cégnek, a Cigelka Jódos Gyógyforrások Vállalatnak a társvezetője volt. Uhlig Leó dédunokájának közlése. Eperjes, 2018. jan. 27. 94 ŠA PO, Ba, f. Mestský úrad v Bardejove 1919–1945, 9. d., Voľby 1927, Kandidačná listina Staromeštianskej strany. 95 Szeghy-Gayer Veronika: Felvidékből Szlovenszkó. Magyar értelmiségi útkeresések Eperjesen és Kassán a két világháború között. Pozsony 2016. 91–101. 96 Az új kerületi pártvezetőség. Prágai Magyar Hírlap, 1930. február 18. 3. 97 Divadelné predstavenie. Slovenská Pravda, 1921. június 5. 3.
