Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)
ÁLLAMFORDULAT ÉS AZ ÚJRASTRUKTURÁLÓDÓ HELYI ELIT BÁRTFÁN (1918–1919) 1222 jelentek meg a városban, s főként a gazdátlanul maradt lakásokban és üzletekben fosztogattak. Nem sokkal utánuk megérkeztek a hadsereg szervezett alakulatai is tábornokokkal, ezredesekkel és a csapatok élén álló tisztekkel.35 A fosztogatások miatt a polgármester polgárőrséget szervezett. A legnagyobb károkat Bártfafürdő szenvedte el, de magát a lakosságot közvetlen fizikai bántalmazás nem érte. 36 A cári csapatok alig egy héttel később kivonultak a városból. 1915. január 18-án a bártfai törvényhatósági bizottság Szinyei-Merse István főispán jelenlétében díszközgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy Fekete Elemér polgármestert (1874–1923) az uralkodó helytállásáért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.37 A Feketének szóló dicshimnusz természetesen nem feledtette azokat a károkat és problémákat, amelyekkel a városnak az orosz megszállás végetértével szembe kellett néznie. Az 1915-ös tavaszi olvadás felszínre hozta a Bártfa határában zajló harcok után rosszul vagy sehogyan sem eltemetett emberi és állati tetemeket, melyeket fertőtlenítés után újra kellett temetni. Tóth Gyula rendőrkapitány személyesen is bejárta a várost, és jelezte a tanács felé, hogy a közrendészeti és köztisztasági állapotok a katonák eltávozása után olyan „botrányosak, hogy sürgősen intézkedni kell. [...] a város csaknem minden egyes házában – ki nem véve a városházát sem – olyan halom trágya – piszok – és fertelmes keveréke uralkodik a mindenféle hulladéknak, hogy ennek haladéktalan el nem takarítása a legjobb melegágya és termelője a kolerának, – amitől a jó Isten mentsen meg!” A rendőrkapitány a város azonnali és radikális intézkedését kérte az ügyben. 38 A rossz köztisztasági állapotok következményeként – ahogy azt Tóth Gyula előre megjósolta – járványok törtek ki. 1915 végére az iskolaköteles gyermekek nagy része vörhenyes lett, az alispán bizonytalan időre bezáratta a bártfai elemi iskolát és az óvodát is.39 A vörheny mellett megjelent a diftéria, a himlő, a kanyaró és a tífusz is. Mankovich Rezső városi főorvos naponta kapta a jelentéseket a himlős, hólyagos megbetegedésekről. Bártfa az impériumváltásig már nem tudta felvenni a háború előtti mindennapok ritmusát. 208–217. Pilisi Lajos visszaemlékezésében dec. 2-ára teszi az oroszok városba érkezésének időpontját. Lásd Pilisi Lajos: A kárpáti harcokból. Bp. 1915. 8. 35 Az oroszok a Kárpátokban. A világháború képes krónikája. 1915. 46. füzet 203. 36 Kázméri Kázmér: Mit csináltak az oroszok Bártfán. Beszélgetés Nagyiványi Fekete Elemér polgár mesterrel. Pesti Napló, 1914. december 14. 6–7. 37 ŠA PO, Ba, f. MMB, Zápisnice za rok 1915, Bártfa szab. kir. város képviselő-testülete által a városháza nagytermében, 1915. évi január hó 18-án megtartott díszközgyűlés jegyzőkönyve. 2. 38 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 17. d., Iratszám 1128., rkp-914. A rendőrkapitány polgármesterhez intézett levele. Bártfa szab. kir. város rendőrkapitányi hivatala, 1915. máj. hó 14. 39 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 17. d., Iratszám 9316/1915. Sárosvármegye alispánjától polgármester úrhoz. Eperjes, 1915. dec. 7.
