Századok – 2018

2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Szeghy-Gayer Veronika: Államfordulat és az újrastrukturálódó helyi elit Bártfán (1918–1919)

SZEGHY-GAYER VERONIKA 1223 Botrány a városházán Mindeközben a budapesti születésű nagyiványi Fekete Elemért, 40 a város pol ­gármesterét, akit néhány évvel korábban az oroszok távozása után még hősként ünnepelt az egész ország az „orosz invázió” idején tanúsított helytállásért,41 1918 márciusában a városi tanács hat hónapos szabadságra küldte. Fekete eredetileg maga kérte egy hónapos szabadságolását,42 a városi tanács azonban azt a határoza ­tot hozta, hogy a polgármestert hat hónapra gyógykezelésre küldi, s ennek költségeire 300 koronát meg is szavazott.43 A köztes időre Gmitter Józsefet bíz­ták meg a polgármesteri teendők ellátásával. A gyógykezelés alapjául Mankovich Rezső (1861–1925), Bártfa főorvosának terjedelemes orvosi jelentése szolgált, amelyben megállapította, hogy Feketénél a „paranoia nagyzási-üldöztetési komp­likált formája” lépett fel, s amelyben a polgármestert közveszélyesnek minősítette. Kikötötte azt is, hogy a gyógykezelést Bártfafürdőn kívül az országban bárhol eltöltheti.44 A jelentés részletekbe menően ecsetelte Fekete közgyűléseken való botrányos kirohanásait. „Idegességét, mindenkivel való türelmetlenségét fokoz­ta azon sajnálatos körülmény, hogy egy női alkalmazottja iránt forró szerelemre gyulladt, mi a családjával való teljes meghasonlást előidézte.” Mankovich továbbá többször is hangsúlyozta, hogy a polgármester „kóros öntúlbecsülésben szenved”, s hogy korábban már két alkalommal volt Lipótmezőn kezelve. 45 Az 1918 szeptemberéből fennmaradt iratok már arról szólnak, hogy Feketét a városi közgyűlés akarata ellenére nyugdíjba küldte. A főorvosi jelentés ekkor már szigorúan kimondta, hogy Fekete „szellemi fogyatékossága miatt nemcsak a pol­gármesteri szék, de egyáltalán intéző hivatal betöltésére képtelen, s így azonnal nyugdíjazandó, nehogy be nem számítható ténykedéséből a város helyrehozha­tatlan erkölcsi és anyagi kárt szenvedjen.” 46 Fekete igyekezett védeni igazát és azonnali visszahelyezését követelte, az egész ügyet pedig a bártfai munkapárti politikusok ellene indított hajszájaként 40 Fekete 1901-ben vette feleségül a kassai Gerhardt Margitot. Ekkor Abaúj-Torna vármegye aljegyző­je volt. Trauung. Kaschauer Zeitung, 1901. július 16. 1.; Később Bártfára került, 1908 és 1913 között a város főjegyzője volt, majd 1913 júniusától töltötte be a polgármesteri posztot. 41 Fekete Elemér. Pesti Napló, 1914. december 12. 1–2. 42 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 27. d., Fekete Elemér levele a városi képviselő-testülethez. Bártfa, 1918. márc. 23. 43 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 27. d., A Bártfa sz. kir. város képviselő-testülete által 1918. évi március hó 28-án tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 1918. márc. 30. 44 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 27. d., Iratszám 25/1918. szám. Bártfa város tiszti főorvosá­tól. Bártfa, 1918. márc. 27. 45 Uo. 46 ŠA PO, Ba, f. MMB, Korešpondencie, 27. d., 41/főorv.ü.szám, Bártfa város tiszti főorvosától. Ha­tósági orvosi bizonyítvány. Bártfa, 1918. szept. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom