Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1073 viszonylag keveset változott a következő egy évszázadban. Az igazi újdonságok az 1670–1680-as évektől ragadhatók meg. Az 1526 utáni alapozás tehát meghatározó módon sikerült. Hasonló mondható el a hadügyek vonatkozásában is. Ezzel kapcsolatban mindenképpen kiemelendő, hogy az oszmán hódítás különleges katalizátorként hatott a 16. századi monarchia erődépítészetére, haditérképészetére, hadseregére, logisztikájára, sőt általában egész hadügyigazgatására.114 A hadügyek első markáns átalakulása kétségkívül lezajlott mind a monarchiában, mind Magyarországon a 16. század második feléig. Másként szólva a 17–18. századi hadügyigazgatás számos alapeleme és csírája már ekkor megszületett, mégpedig elsősorban a magyar–horvát törökellenes hadszíntérrel összefüggésben. Miként említettük, az Udvari Haditanácsot 1556-ban nem kis mértékben az oszmánok elleni határvédelem koordinálására hozták létre, aminek ekkortájt még Európában is kevés pandant-intézménye volt. Ez döntő változást jelentett a középkori hadügyigazgatáshoz képest. Ám azt is érdemes aláhúzni, hogy az általános vélekedéssel ellentétben a monarchia magyarországi hadszínterén a hadügyek összességében meglehetősen centralizáltak voltak. A Haditanácsban ugyanis nem csupán Lazarus von Schwendi vagy Raimundo Montecuccoli katonai reformjairól, hanem minden kisebb-nagyobb magyar végvár számtalan problémájáról döntöttek. 115 A 16. századi hadügyi alapozás jelentőségét mutatja az is, hogy a törökellenes határvédelemmel kapcsolatban a Haditanács mellett számos olyan tisztséget hívtak életre, amelyek az állandó hadsereg létrejöttével – természetesen jelentősen átalakulva – utóbb a 18. századi hadügyigazgatás külön részlegeivé és pilléreivé váltak. Úgymint a fentiekben sokszor említett hadi fizetőmester, főélésmester, erődítési főbiztos, főhajóhídmester stb. De Bécs erődvárosa mellett a monarchia első modern erődjei is Magyar- és Horvátország területén épültek ki, mint Érsekújvár, Károlyváros, Győr, Komárom, Szatmár, vagy utóbb Érsekújvár 1663 őszi elvesztését követően Lipótvár.116 Hasonlóképpen itt került sor Közép-Európa első szisztematikus és nagyszabású haditérképészeti felméréseire is. Mindeközben a végvári katonák már a 16. századtól egyre modernebb kézi lőfegyverekkel voltak felszerelve, miként a mezei hadak is, hiszen a késő 114 Pálffy, G.: A Catalyst of Military Development i. m. 115 Pálffy Géza: A modern hadtörténetírás i. m. 547–548. 116 Domokos György: Adatok Lipótvár erődítményének építéstörténetéhez. Hadtörténelmi Közlemé nyek 123. (2010) 839–861.; Uő: Az emlékéremtől a kapufeliratig. Lipótvár építésének kezdete és befejezése. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György et al. Bp. 2011. 49–54.
