Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1074 középkori Rüstkammer ek monarchiaszerte egyre inkább császári vagy éppen rendi Zeughaus okká épültek ki. 117 Miként azonban a pénzügyigazgatás területén is történt, a centralizációnak és a reformoknak a 16. század közepén elsősorban nem mennyiségi, hanem minőségi, azaz nem a gyorsaság és a tömegesedés, hanem az alapozás tekintetében volt meghatározó jelentősége. Azaz a legfőbb változások hadügy-igazgatási, szervezeti és technikai téren mutatkoztak. E területeken viszont tetemes különbségek voltak a késő középkori és a 16. század végi állapotok között, ami joggal indokolhatja a forradalom terminus használatát. Másként szólva: a 17. század második felének újabb had- és pénzügyi forradalmához az alapok lerakása az 1526 utáni évtizedekben ment végbe. Azaz a második, az előzőnél sokkal markánsabb és átütőbb hadügyi reformsorozat a 16. századi alapok nélkül az 1670 utáni negyedszázadban aligha lett volna elképzelhető. A Habsburgok fiskális-katonai államához vezető út első legfontosabb alapköveit tehát az 1550-es évektől tették le. A második forradalom bő száz esztendőt követően ezekre az alapokra, valamint a harmincéves háború tapasztalataira építve mind a mennyiségi (hadsereglétszámok, logisztikai egységek), mind a minőségi (fegyverzet, egyenruha, hadmérnökképzés), mind a fiskális mutatók tekintetében azután sokkal meghatározóbb lehetett, mint a 16. századi változások. Mindezek ismeretében a kora újkor három évszázada alatt több hadügyi forradalomról, vagy még inkább egymásra épülő had- és pénzügyi átalakulás-sorozatról érdemes beszélni. A 16–17. századi átalakulásban elsősorban az 1550 és az 1670 utáni negyedszázad volt meghatározó: az előbbi igazgatási, szervezeti, technikai, mondhatnánk alapozó, az utóbbi pedig mennyiségi és minőségi, azaz „forradalmibb” vonatkozásban. A terminus technicusok előnyei és korlátai: milyen terminussal írható le a 16–17. századi Habsburg Monarchia? Mindezek után összegzésül már csupán arra kell választ keresnünk, hogy a fentiek ismeretében milyen terminussal illessük a 16–17. századi Habsburg Monarchiát (benne a különleges jogállású és szerepű Magyar Királysággal). Mivel reményeink szerint meggyőzően bizonyítani tudtuk, hogy a 17. század közepe előtt fiskális-katonai államról Közép-Európában nem beszélhetünk, talán helyesebb, ha a nemrég elhunyt angol történész, Richard Bonney klasszikus terminológiáját az osztrák 117 Hartwig Neumann: Das Zeughaus. Die Entwicklung eines Bautyps von spätmittelalterlichen Rüst kammer zum Arsenal in deutschsprachigen Bereich vom XV. bis XIX. Jahrhundert. Koblenz–Bonn 1992.
