Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
A HABSBURG MONARCHIA ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG HAD- ÉS PÉNZÜGYIGAZGATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE 1034 szervezésére és irányítására jelentős létszámú bürokráciát foglalkoztató, a hadi gépezet finanszírozására képes, szofisztikált pénzügyi rendszert fenntartó, de az egyes társadalmi érdekcsoportok támogatását is bíró, konszenzusos brit állam. 3 Brewer elmélete megfelelő alapot kínált a hadtörténészek felől érkező hadügyi forradalom és a gazdaságtörténészek által vizsgált fiskális állam modelljeinek össz hangba hozására, így nem véletlen, hogy a kifejezés nagy karriert futott be az elmúlt negyedszázadban.4 Ugyanakkor a fiskális-katonai állam kifejezés – Brewer elméletétől némileg függetlenül is – különböző formákban széles körben terjedt el az ókortól a 20. századig terjedő időszakok igencsak különböző államainak és rezsimjeinek jellemzésére, az ókori Kínától a 19. századi Egyesült Államokon át a 20. századi Etiópiáig.5 A kora újkori–újkori Európa államfejlődését vizsgáló munkákban is egyre inkább szerepet kapott a fiskális-katonai állam, mint a dinasztikus állam egyik különleges megjelenési formája.6 Annyi következtetést levonhatunk az elmúlt időszak nemzetközi kutatási eredményei alapján, hogy a fiskális-katonai állam paradigmáját a többség a 17. század közepétől, de jellemzően a 18. századtól tartja meghatározónak az európai államfejlődés szempontjából.7 Érdemes azt is megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban a fiskális-katonai állam fogalom egyfajta kiegészítéseként megjelent a szerződő állam (contractor state) elmélete is. Ez utóbbi a kérdéskört főként a katonai kiadások felől vizsgálja, azaz míg a fiskális-katonai állam elsődleges jellemzőjének az anyagi, fiskális stb. erőforrások növelését, szervezését és katonai célokra való mobilizálását tartja meghatározónak, a szerződő állam a katonai feladatok privatizálását véli meghatározónak, például hadi vállalkozók, később a hadiipari vállalatok megjelenését. 8 Miként a hadügyi forradalom és a fiskális állam témakörét tárgyaló nemzetközi (főként angolszász) kutatások egyáltalán nem, vagy csak alig foglalkoztak 3 John Brewer: The Sinews of Power: War, Money and the English State, 1688–1783. New York 1989. Újabban lásd Uő: Revisiting of The Sinews of Power. In: The British Fiscal-Military States, 1660-c. 1783. Eds. Aaron Graham – Patrick Walsh. London–New York 2016. 27–33. 4 A jelentős mennyiségű irodalomból két összefoglaló jellegű alapmunkát említünk: The Rise of the Fiscal State in Europe c.1200–1815. Ed. Richard Bonney. Oxford 1999. és The Rise of Fiscal States: A Global History, 1500–1914. Eds. Bartolomé Yun Casalilla – Patrick K. O’Brien. New York 2012. 5 A kérdéskör szakirodalmára összefoglalóan lásd Kenyeres I.: A „Fiscal-Military State” i. m. 95–101. 6 Sashalmi E.: Az emberi testtől i. m. 182–196., illetve lásd még a szerző e számban közölt tanulmányát. 7 War, State and Development. Fiscal-Military States in the Eighteenth Century. Ed. Rafael Torres Sánchez. Pamploma 2007.; The Fiscal-Military State in Eighteenth-Century Europe. Essays in Honour of P. G. M. Dickson. Ed. Christopher Storrs. Burlington 2009.; The British Fiscal-Military States i. m.; Rafael Torres Sánchez: Constructing a Fiscal-Military State in Eighteenth-Century Spain. Aldershot 2015. 8 David Parott: The Business of War. Military Enterprise and Military Revolution in Early Modern Europe. New York 2012. 286–304.; Rafael Torres Sánchez: Military Entrepreneurs and the Spanish Contractor State in the Eighteenth Century. Oxford 2016.; Enciso A. González: War, Power and the Economy. Mercantilism and State-formation in 18th-Century Europe. London 2017. Lásd még Sashalmi Endre e számban közölt tanulmányát.
