Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Kenyeres István – Pálffy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16–17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik
KENYERES ISTVÁN – PÁLFFY GÉZA 1035 a 16–17. századi közép-európai Habsburg Monarchiával, úgy a fiskális-katonai állam elméletét kutatók számára sem szolgált a bécsi központú összetett államalakulat vizsgálati terepül.9 Szinte emblematikus ugyanakkor az ameri kai származású, de Bécsben dolgozó William Godsey 2018-ban The Sinews of Habsburg Power: Lower Austria in a Fiscal-Military State 1650–1820 címmel megjelentetett kötete.10 Godsey címválasztása egyértelműen utal Brewer alap munkájára, és ez az első monográfia, amely a Habsburg Monarchiának legalább egy területét a fiskális-katonai állam működése szempontjából vizsgálja. E munkájában elsősorban a 18. századra, azaz a Habsburg Monarchia valóban európai nagyhatalmi időszakára koncentrál, és elsősorban az alsó-ausztriai rendek és kormányzat működését állítja vizsgálata középpontjába. Ugyanakkor a 16–17. századi Habsburg Monarchia vonatkozásában a hadügyi forradalom államfejlődésre gyakorolt hatása és a fiskális-katonai állam szempontjából való értékelése továbbra is várat magára. Tanulmányunk a fenti kérdéskörben megjelent külföldi és hazai szakirodalom alapján meghatározott és már idehaza is publikált11 szempontrendszer alapján igyekszik körbejárni azt a kérdést, hogy a hadügyi forradalom szervezeti (adminisztratív, fiskális) elemei és a fiskális-katonai állam jelenségei meny nyire mutathatók ki a 16–17. századi Habsburg Monarchia esetében. Az alábbiakban ezért két időmetszetben – egyfelől a mohácsi csatától a tizenöt éves háború (1591–1606) végéig, másfelől az ezt követően az oszmánok elleni felszabadító háborúig (1683–1699) terjedő időszakban – járjuk körbe a hadügyi forradalom és a fiskális-katonai állam modellje szempontjából meghatározó területeket. Nevezetesen a hadügyi változásokat és fejlődést, a kormányzati reformokat, az állami pénzügyeket, a katonai kiadásokat és a rendek szerepét vizsgáljuk meg, majd mindezen tényezők alapján igyekszünk új értelmezési kereteket nyújtani és mérleget vonni. 9 Michael Hochedlinger: The Habsburg Monarchy: From ‘Military-Fiscal State’ to ‘Militarization’. In: The Fiscal-Military State in Eighteenth-Century Europe i. m. 55–93.; Uő: Austria’s Wars of Emergence 1683–1797. London 2003.; Thomas Winkelbauer: Nervus rerum Austriacarum. Zur Finanzgeschichte der Habsburgermonarchie um 1700. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa – Thomas Winkelbauer. Stuttgart 2006. 179– 215.; Renata Pieper: Financing an Empire: the Austrian Composite Monarchy, 1650–1848. In: The Rise of Fiscal States i. m. 164–190. Újabban még a Bécsben dolgozó Petr Maťa foglalkozik intenzívebben a kérdéssel, aki 2013. jún. 3-án a budapesti Central European Univesityn egy workshopot (Intermediary Power and the Fiscal-Military State in the French and Austrian Monarchies [c. 1620–1800] Pays d’états and Erblande), 2015. nov. 5-én pedig Bécsben egy nagyobb konferenciát (Die Habsbur germonarchie als Fiscal-Military State. Vom Dreißigjährigen Krieg bis zu den Napoleonischen Kriegen) szervezett a kérdéskör vizsgálatára. 10 William D. Godsey: The Sinews of Habsburg Power: Lower Austria in a Fiscal-Military State 1650– 1820. Oxford 2018. 11 Kenyeres I.: A „Fiscal-Military State” i. m. 101–121.
