Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1018 országra – pénzügyi és emberi erő tekintetében egyaránt –, és ezt a kormányzat kész volt vállalni. De nem történt alapvető intézményes és politikai változás ebben az időszakban.[!?] Bár az állam számos fiskális és ipari politikai intézkedést vezetett be azért, hogy háborút viseljen, a fiskális és banki struktúrák korlátozott fejlettsége és az orosz iparosodás elmaradottsága aligha engedik meg, hogy Oroszországot fiskális-katonai államnak tekintsük.” 23 Hartley alapvetően a fiskális jelzőt kérdőjelezi meg, mégpedig a közvetlen adók ból bejövő központi bevételek európai összehasonlításban alacsony részaránya miatt, illetve azért, mert a katonai költségek (amelyek szerinte „akár békeidőben, akár há borúban ritkán csökkentek a kiadások fele alá”), nem érték el azt a százalékot, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország esetében – bár úgy nyilatkozik, hogy a Habsburg Monarchiáéval összevethető volt ez az arány a hétéves háború (1756–1763) idején. 24 Hartley tanulmánya, amint az iménti megállapítás is mutatja, nem mentes az ellentmondásoktól, és nem is kapott pozitív visszhangot a nemzetközi ruszisztikában. Kritikájaként elegendő annyit megemlíteni, hogy a hétéves háború a 18. század legköltségesebb háborúja volt, és Oroszországgal ellentétben Anglia, valamint Franciaország ezt a háborút nemcsak Európában, hanem több kontinensen vívta. Továbbá nem fogadható el az a megállapítása sem, hogy „nem történt alapvető intézményes és politikai változás ebben az időszakban” Oroszországban, a kormányzati intézményi struktúrát és az adórendszert, továbbá a hadseregállítás rendszerét ugyanis alapvetően átalakította Nagy Péter, amit önmagában mutat az, hogy halála után nem lehetett visszatérni a régi viszonyokhoz. (E kérdésre a későbbiekben térek ki majd.) Ugyancsak röviden, de több írásában érintette az orosz fiskális-katonai állam kérdését Brian Davies, aki alapvető munkákat publikált Oroszország 17–18. századi háborúiról.25 Davies is Jan Glete definícióját veszi alapul hangsúlyozva, hogy a fiskális-katonai államok képesek voltak „számottevő erőforrásokat kipréselni a tár sadalomból, centralizálni ezeket, és a fegyveres erők komplex szervezetét létrehozni, amely az uralkodó közvetlen kontrollja alatt állt”. 26 Davies rámutat, hogy ez a defi níció eltávolodott a fiskális, tehát a direkt adókra épülő állam eredeti értelmezésétől: „Ha a fiskális-katonai állam kifejezést a legáltalánosabb értelemben használjuk, akkor Oroszország a 18. század elején ugyanúgy egy volt ezek közt, mint ahogy Nagy-Britannia is. Az orosz állam háborúra volt berendezkedve; hadserege és hadiflottája az állami kiadások nagyobb részét tették ki; speciális adókat vezettek be kifejezetten a háború finanszírozására (mint a fejadó vagy a sztrelecadó a 17. században); ezeket az adókat terhesnek ítélték a korban; ezek lehetővé tették egy nagyobb, 23 Hartley, J.: Russia as a Fiscal-Military State i. m. 126–127. (Kiemelés tőlem: S. E.) 24 Uo. 127. 25 Davies, B.: Empire and Military Revolution in Eastern Europe i. m. 176–179. 26 Uo. 176.
