Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
SASHALMI ENDRE 1017 fiskális-katonai államok többi uralkodói alkalmaztak”: azaz, hogy „a helyi hivatalnokokra, illetve a helyi elitekre bízták az adók és vámok beszedését”. 17 A fiskális-katonai állam problematikájának és egyben oroszországi relevanciájának nagyobb lélegzetű elemzését jelentette Chester L. Dunning és Norman L. Smith közösen írt 2006-os tanulmánya.18 Ebben Dunning megerősítette korábbi álláspontját, miszerint már a 16. században megfigyelhetjük a fiskális- katonai állam korai verzióját Oroszországban is. Ugyanakkor a szerzők elsősorban arra koncentráltak, hogy egyrészt az abszolutizmus paradigmájából kilépve vizsgálják az európai államfejlődést, másrészt ezzel összefüggésben Oroszország esetében túllépjenek az abszolutizmus – autokrácia relációján, mint korábban szinte kizáró lagos összehasonlítási szemponton. Ez a cél dicsérendő, ha nem járt volna azzal, hogy tulajdonképpen a fiskális-katonai állam fogalmát favorizálva egyúttal elvetették magának az abszolutizmusnak, pontosabban az abszolút monarchia kon cepciójának a létjogosultságát is, mint az európai államfejlődés vizsgálatának releváns fogalmát. A fiskális-katonai állam kérdését és Oroszországra való alkalmazhatóságát 2007-ben röviden érintette Cristoph Witzenrath, aki lényegében mélyebb elemzés nélkül, de ugyanazt az álláspontot képviselte, mint e sorok szerzője: eszerint a 17. század második fele volt döntő a fiskális-katonai állam kialakulása terén, és Nagy Péter reformjai teljesítették ki azt.19 Witzenrath a terminus „fiskális” olda lán az adóztatható jövedelmek megugrását emelte ki, amit egyrészt annak tud be, hogy „a Nyugat által támasztott kereslet kihívására az orosz fél a kínálat növekedésével válaszolt”, másrészt az orosz gazdaság „egyre növekvő nyitottságát” hangsúlyozza, nem utolsó sorban Svédország felé.20 A „katonai” aspektus terén pedig az 1654–1667 közti háború korábban nem látott költségeire mutatott rá. 21 Janet Hartley jegyzi azt a hosszú, 2008-ban megjelent tanulmányt, amely a fiskális-katonai államról szóló, európai áttekintést célzó kötetben jelent meg. 22 Hartley már a tanulmány elején, mintegy konklúzióként azt a megállapítást teszi, hogy európai összehasonlításban „Oroszország a fiskális-katonai államnak csak gyenge jellegzetességeit mutatta. Oroszország csak addig a mértékig volt katonai állam, hogy majdnem állandóan hadban állt, ami nagy terheket rótt az 17 Uo. 101. 18 Chester L. Dunning – Norman S. Smith: Was Early Modern Russia a Fiscal-Military State? Russian History 33. (2006) 19–44. 19 Christoph Witzenrath: Cossacks and the Russian Empire 1598–1725. London 2007. 21–22., 24–25. 20 Uo. 24. 21 Uo. 22 Janet Hartley: Russia as a Fiscal-Military State 1650–1815. In: The Fiscal-Military State in Eigh teenth- Century Europe. Essays in Honor of P. G. M. Dickson. Ed. Cristopher Storrs. Burlington 2009. 125–146. (Kiemelés tőlem: S. E.)
