Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
A 17–18. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM 1014 az állam melyik jellegét tekinti elsődlegesnek), a »fiscal-naval state«, vagy »fiscalnaval-commercial state« (Anglia esetében) [...], de ezek mellett elterjedt a »military-bureaucratic absolutism« kifejezés is, sőt, amint már utaltunk rá, a hadügyi forradalom mintájára a »fiscal revolution« fogalma is.” 2 Érdemes rámutatni azonban, hogy ezekben a vitákban alig vagy egyáltalán nem kapott figyelmet a fiskális és katonai területtel összefüggésben az állam fo galmának problematikája. Hangsúlyozom, nem a modern államfogalom önmagában való, a politikai gondolkodás hosszú távú folyamatába ágyazott vizsgálatát kérem számon, hanem azt, hogy a modern államfogalom kialakulásában volt-e szerepe a korszakban végbement azon változásoknak, amelyek a fiskális-katonai szférát érintették, és ha igen, akkor milyen módon. Ez a kérdésfelvetés, ha más szempontból nem is, a kronológiai egybeesés miatt mindenképpen releváns, hiszen a modern államfogalom terén éppen a 17. század hozott áttörést, és e tekintetben Anglia járt elől. A fentebb jelzett két problémakör áttekintése után fejtem majd ki saját nézetemet részletesebben azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen fontos európai és orosz viszonylatban egyaránt az államiság kérdésének vizsgálata, valamint azt is, hogy alkalmazható-e a fiskális-katonai állam fogalma Oroszországra. Rögtön jelezni szeretném ugyanakkor, hogy a 18. század vonatkozásában csak az 1725-ig terjedő időszakra nézve érzem magam kompetensnek. Már itt szükségesnek tartom leszögezni: véleményem alapvetően nem változott azóta, hogy a magyar szakirodalomban először,3 sok vonatkozásban pedig a nemzetközi ruszisztikában is az elsők közt vizsgáltam4 a fiskális-katonai állam oroszországi problematiká ját, ami nemzetközi szakirodalmi visszhangot is kapott.5 Az azóta eltelt időben keletkezett művek sem változtatták meg ugyanis azt a meggyőződésemet, hogy az 1654–1725 közti időszakra datálható a fiskális-katonai állam oroszországi létrejötte, a döntő áttörést pedig Nagy Péter uralkodásnak második szakasza, az 1700–1725 közé eső évek hozták meg. 2 Uo. 91–122., itt: 98–99. (Kiemelés tőlem: S. E.) 3 Sashalmi Endre – Varga Beáta: Oroszország–Ukrajna 1654–1725. In: Kelet-Európa és a Balkán, 1000–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Szerk. Sashalmi Endre. Pécs 2007. 228–260., itt: 247–251., 259–260. 4 Endre Sashalmi: Russia as a Fiscal-Military and a Composite-Dynastic State 1654–1725 (An out line). In: State and Nation in Russia and East-Central Europe. Ed. Gyula Szvák. Bp. 2009. 132–144. 5 Brian Davies: Empire and Military Revolution in Eastern Europe. Russia’s Turkish Wars in the Eighteenth Century. London–New York 2011. 317. 98. jegyz.; Chester Dunning: Were Muscovy and Castile the First Fiscal-Military States? Quaestio Rossica 2. (2014) 1. sz. 191–197., itt: 194–195.; Mikhail A. Kiselev: State Metallurgy Factories and Direct Taxes in the Urals, 1700–1750. Kritika: Exp lorations in Russian and Eurasian History 16. (2015) 1. sz. 7–36., itt: 9. 2. jegyz.
