Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
SASHALMI ENDRE 1015 Oroszország mint fiskális-katonai állam? A koncepció vázlatos historiográfiája A fiskális-katonai állam terminus elsősorban az angolszász történetírásban nyert teret Oroszország vonatkozásában, míg az orosz nyelvű, illetve az orosz szerzők által publikált irodalom alig tesz említést róla. Ez persze nem jelenti azt, hogy a terminus két eleme – az adóztatás , illetve a fegyveres erők kérdése (és persze a két elem közti, korábban már említett ok-okozati viszony) – ne került volna a kutatások fókuszába Oroszországban is. A történeti irodalomban az első szerző Chester Dunning volt, akinél a fiskális-katonai állam kifejezés megjelent az orosz történelem vonatkozásában: éppen két évtizeddel ezelőtt használta a „zavaros időszak” (1598–1613, oroszul az úgynevezett szmuta) néven elhíresült események elemzése kapcsán, majd a kérdés monografikus feldolgozását adó könyvében több ízben is hivatkozott rá. 6 Dunning konklúziója az, hogy Oroszország már „a 16. század elején egy némiképp kezdetleges, de igen effektív fiskális-katonai állam volt, amely háborúra és túlélésre volt berendezkedve”. 7 Valószínűleg James Cracraft volt a következő szerző az angol nyelvű irodalomban, aki Oroszországra alkalmazta a fiskális-katonai állam fogalmát 2004-ben egy olyan könyvben, amelynek címe alapján (The Petrine Revolution in Russian Culture) nem várnánk ezt. A szerző – úgy tűnik – nem támaszkodott Dunning munkásságára a fogalomhasználat vonatkozásában, legalábbis nem idézte őt. Helyette Jan Glete egyik klasszikusnak tekinthető művére hivatkozott, és ennek alapján az állandó hadseregek és hajóhadak létezését tette meg kritériumként, minthogy ezek felállítása nemcsak fokozott adóztatást, hanem korábban nem látott szervezőmunkát is igényelt.8 Cracraft a fiskális-katonai állam oroszországi létrejöttét a kora 18. századra datálta és Nagy Péter katonai és kormányzati reformjaihoz kapcsolta, 9 melyeknek természetesen fontos kulturális vonatkozásai is voltak – innen ered a két látszólagosan távoli téma összekapcsolása. (A kapcsolat bizonyítására elegendő csak utalni a katonai képzést adó iskolák felállítására.) Bár magának a fiskális-katonai állam fogalmának elemzésébe Cracraft nem bonyolódott bele – hiszen nem ez volt a célja –, hanem bemutatta, hogy Péter reformjai milyen változásokat hoztak 6 Chester Dunning: The Preconditions of Modern Russia’s First Civil War. Russian History 25. (1998) 1–2. sz. 119–131.; Uő: The Legacy of Russia’s First Civil War and the Time of Troubles. Forschungen zur osteuropäischen Geschichte 56. (1999) 132–155.; Uő: Russia’s First Civil War. The Time of Troubles and the Founding of the Romanov Dynasty. H. n. [University Park] 2001. 7 Dunning, C: Russia’s First Civil War i. m. 19. 8 James Cracraft: The Petrine Revolution in Russian Culture. Cambridge (USA) 2004. 2–4. 9 Uo. 149–150.
