Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Sashalmi Endre: A 17–18. századi Oroszország mint fiskális-katonai állam
1013 Sashalmi Endre A 1718. SZÁZADI OROSZORSZÁG MINT FISKÁLISKATONAI ÁLLAM* Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy kritikai szempontból áttekintse a fiskáliskatonai állam koncepció Oroszországra történő alkalmazásának historiográfiáját. Emellett érintőlegesen foglalkozik azokkal a nézetekkel, amelyek az elmúlt néhány évben láttak napvilágot a fogalom általános, európai érvényű relevanciáját illetően. Az utóbbi szempontot kiválóan összefoglalta és kellő részletességgel mutatta be Kenyeres István egy nagy lélegzetű tanulmányában (nagyjából 2012-ig áttekintve a modell által kiváltott vitát)1 , ami indokolatlanná teszi, hogy az ezt megelőző időben keletkezett koncepciókra kitérjek. A Kenyeres által adott historiográfiai áttekintésből világosan kitűnik, hogy a vita eleddig döntő részben a fiskális-katonai állam terminus két jelzőjére koncentrált, természetesen a két elem közti ok-okozati viszony összefüggésében. Nevezetesen, hogy az úgynevezett hadügyi forradalom miként generált bizonyos, az adó- és pénzügyi igazgatásban végbement változásokat, főként a direkt adókból származó kincstári bevételek növekedését. Kiindulópontként és a továbblépés megalapozására célszerű hosz szabban idézni Kenyeres István sorait arra nézve, hogy a John Brewer által 1988-ban megalkotott fiskális-katonai állam koncepció és terminus milyen karriert futott be: „Brewer után a kifejezést nem csupán a 18. századi Angliára, hanem a korszak más nagyhatalmaira, sőt időben kiterjesztve a 17. század időszakára is elkezdték használni. Tegyük hozzá, hogy ez nem véletlen, hiszen az általa említett »mutatók« nagyon sok korszakban és területen vizsgálhatók. Maga a fogalom divatossá vált, egyre több kontextusban kezdték el használni, ugyanakkor miközben Brewer egy meghatározott állam fejlődésének meghatározó időszakának főbb jelenségeit kívánta ezzel összegezni, nem alakult ki egy egységes, az európai államfejlődésbe illeszthető, állandó kritériumokkal rendelkező modell, így nem cso dálkozhatunk azon, hogy azt különböző verziókban, egymástól jelentősen eltérő fejlődést bejáró európai államok esetében is használják. A fogalom nem kiforrott voltát jellemzi, hogy a legáltalánosabban használt »fiscal-military state« kifejezés mellett megjelenik a »military-fiscal state« (attól függően, hogy az adott szerző * A tanulmány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt Ludovika Kiemelt Kutatóműhely Programjának Államelméleti alapkutatás 2016–2018 (2016/86 NKE-AKFI) elnevezésű alprogramjának keretében készült. 1 Kenyeres István: A „fiscal-military state” és a Habsburg Monarchia a 16–17. században. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. Szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. 91–122., itt 88–89.
