Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században
KORPÁS ZOLTÁN 1005 5. diagram A bevételek, kiadások és adósságállomány alakulása (millió dukátban) 05101520253035404550556065707580859095100105110115 1559 1561-62 1566 1572-73 1577 1588 1594 1598 1601 1608 1621 bevétel kiadás konszolidált adósság kamat Forrás: saját számítás C. J. Carlos Morales adatai alapján A Katolikus Monarchia bevételei a 16. század derekától a 17. század első három évtizedéig közel négyszeresére növekedtek. A kiadási oldal (a tőketartozás nélkül, csak a jurok kamattörlesztését figyelembe véve) ezzel összhangban növekedett, és hasonló számokat és arányokat mutat. Ahogy már erről korábban volt is szó, önmagában csak a konszolidált államadósság után fizetendő kamat mérete is egyre nagyobb terheket rótt a kincstárra. Már V. Károly idején kialakult az a gyakorlat, hogy a hosszú lejáratú hitelszerződéseket (juro) jellemzően a rendes bevételekre kötötték (például alcabala, tercias), míg a rendkívüli bevételek, mint a kasztíliai rendek úgynevezett servicios adói, vagy az egyházi bevételek pedig a háború pillanatnyi finanszírozására szánt asientok és váltólevelek fedezetéül szolgáltak.56 Ez a rendszer azt eredményezte, hogy a rendes bevételek egyre nagyobb arányban a konszolidált államadósság (juro) kamatait fedezték, ami az évek során viszont a deficitet szabadította el egyre növekvő mértékben. A deficit krónikus maradt a későbbi uralkodók idején is, ami a dinasztikus politika, a háborúk finanszírozása szempontjából jelentős likviditási problémákat okozott. Ebből a kiutat ideig-óráig a további hitelfelvételek biztosították – egyenes út az államadósság olyan szintű növekedéséhez, ami már csak az 56 Carlos Morales, C. J.: El precio del dinero i. m. 37.
