Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Korpás Zoltán: A fiskális-katonai állam és a Katolikus Monarchia a 16–17. században
KORPÁS ZOLTÁN 995 hatalmas gyarmati kincs kiemelkedő hatást gyakorolt az európai pénzügyekre, inflációra. Ezen felül a gyarmati bevételek asiento-szerződések révén pénzügyi fedezetként is szolgáltak a spanyol Habsburg uralkodók számára, és gyakran már évekre előre elzálogosították ezeket a forrásokat. Amennyiben a korona pénzügyeiben jelentős likviditási problémák léptek fel, a gyarmati kincsek késedelme vagy elmaradása jelentős károkat okozhatott a nagypolitikában, vagy birodalmi pénzügyekben egyaránt, ahogy ez történt például az 1596-os államcsőd esetén, amikor előtte két évig a gyarmati időjárásviszonyok (gyakori hurrikánok) miatt a kincses flotta nem tudott kihajózni Havannából. A konvojrendszer két flottából állt. Egyik az Új-spanyolországi flotta (Flota de Nueva España) volt, amely Santo Domingo, Santiago de Cuba érintésével a mexikói Veracruzba tartott. Oda nemcsak a mexikói kincseket rakodták be, hanem ide szállították át a csendes-óceáni Acapulco kikötőjéből a rendkívül értékes távol-keleti kereskedelmi tárgyakat szállító manilai galleon rakományát is. A másik flotta a Szárazföld Galleonjai (Galeones de Tierra Firme) Caracast, Maracaibot, Cartagena de las Indiast, Santa Marta-t és Panamát a keleti partokkal összekötő Portobellot érintve hajózott a kontinens partjainál, és gyűjtötte a perui, venezuelai, új-andalúziai kincseket. A két flotta (lehetőleg) bevárta egymást Havannában, és egy vagy két hatalmas konvojban hajóztak a Floridai-csatornán keresztül Európa felé. A flották rendszerét az Indiák Tanácsa, a Szerződések Háza és a Sevillai konzulátus felügyelte és szabályozta. A rendeletekkel körbebástyázott rendszer részletesen kitért olyan pontokra is, hogy mekkora hajók, mennyi ágyúval hajózhatnak a konvojban, hány katona szolgáljon a flottát alkotó hadi- és kereskedelmi hajókon, vagy milyen feltétellel lehet az óceánon átkelni gyors hajónak egyedül. A változó, gyakran 20–70 hajóból álló hatalmas konvoj hatékonyságát jól mutatja, hogy fennállásának több mint kétszáz éve alatt egyetlen egy alkalommal szenvedett el jelentős támadást, amikor Piet Hein 1628-ban a kubai Matanzas kikötőjében sikeresen támadta meg a flottát. A Katolikus Monarchia pénzügyei Bevételek Az állandó hadseregek, milíciák, „belhoni és külhoni” seregek, gályaflották és galleon armadák fent bemutatott rendkívül komplex hadügyi rendszerének elsődleges célja a spanyol globális hatalom biztosítása, geostratégiai pontok védelme volt a több kontinensre is kiterjedő birodalom teljes területén. A rendszer és a hozzá tartozó intézmények fenntartása hatalmas költségekkel járt. A következőkben azt
