Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
A NEMZETI LIBERALIZMUSTÓL A KERESZTÉNY ÚJKONZERVATIVIZMUSIG 856 liberalizmus minősítése Asbóth számára sohasem volt azonos a „kozmopolita” és „végletekig vitt” racionális-absztrakt liberalizmuséval. A „haza bölcsének” legnagyobb érdeme szerinte mégis az lett, hogy nem engedte kockáztatni a magyar érdekeket, s az érdekközösség alapjára emelte Magyarország és Ausztria közjogi viszonyát. A Három nemzedék ben jelent meg a későbbiekben központi szerepű „magyar érdek” fogalma, amelyet a szerző Széchenyinél sokkal erőteljesebben hangsúlyozott, mint Deáknál, némileg előrevetítve a sorrend felcserélésének a lehetőségét, hiszen a „tettekre ébredés” nemzedéke amúgy sem volt túlzottan elmaradva az „alkotás” nemzedékétől. Széchenyi mindenkor és mindenben a magyar nemzeti érdeket követte, s Asbóth szerint ez volt az oka látszólagos következetlenségeinek is. 44 Deák politikája és Arany költészete a nyugtalan „ébredés”, majd a „küzdelem” korszakai után a nyugodt alkotómunkát szimbolizálják Asbóth számára. Tevékenységük „felépít” valamit, egy politikai rendszert, illetve költői életművet, amely maradandó érték a nemzet számára. Mindkét személyiségben valamiféle „igénytelen egyszerűséget” fedez fel, mert „Széchenyi nyughatatlan tevékenységét, Vörösmarty kaleidoszkópszerű nyugtalanságát” hiába keresnénk náluk. Mindketten tisztán magyarok, nem idegen kulturális és politikai hatásokat asszimilálnak életművűkbe, mint Kossuth és Petőfi. Deák életműve a magyar közjogban, alkotmánytanban, Aranyé „a magyar népben és mondában” gyökeredzik, szerinte. 45 Asbóth második politikai-eszmei pozíciójának végleges kialakulása az 1874-es évhez kötődik, meghatározó művéhez a Magyar conservatív politik ához . 46 A pilla natnyi indíttatáshoz a döntő lökést egy sajtóvita adta meg, amely a Pester Lloyd és a Magyar Politika között folyt 1874. november végétől december elejéig, amelyhez a Pesti Napló is hozzászólt, s amely egy lehetséges konzervatív párt megalakulásá nak a létjogosultságát fejtegette. Asbóth úgy érezte, válaszolnia kell a kihívásra. Részben saját kútfőből, részben más publicisztikákat felhasználva röpke egy hét alatt megírta ezt a nagy vihart kiváltott munkáját, amelyet a megalakítandó Sennyey-féle konzervatív párt eszmei manifesztumának szánt.47 A társadalmi szerződésről szóló tanítást Asbóth már korábban is támadta, de itt különösen a népszuverenitás tanát kritizálja, amely már A szabadság ban is úgy jelenik 44 Szendrei László: A liberalizmus és a konzervativizmus vonzáskörében Asbóth János politikai-eszmei konstrukciójának változásai. Valóság 43. (2000) 5. sz. 81–82. 45 Asbóth J.: Három nemzedék i. m. 87. 46 Asbóth J.: Magyar conservatív politika. Bp. 1875. A mű részletes, alapos elemzését lásd Schlett I. : A politikai gondolkodás i. m. 708–734. 47 Szendrei László: Asbóth János Magyar conservatív politika című munkájának közege és sajtóvissz hangja. In: Asbóth J.: Magyar conservatív politika i. m. 137–152., 137–138.
