Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
SZALAI MIKLÓS 857 meg, mint ami az egyéni szabadsággal összeegyeztethetetlen. Enyhe gúnnyal írta az „Idegen és hamis” eszme itthoni jelenlétéről, hogy a magyar demokrácia nem más, mint a köznemesség antagonizmusa a főnemesség ellen. A társadalmi egyenlőség elvét azzal utasította el, hogy kiváltságos osztályok, csoportok nélkül veszély esetén nem lesz, aki vezesse a nemzetet, s ehelyett a „polgári egyenlőséget” (az állampolgári jogegyenlőséget) preferálta. Ellenezte az általános szavazati jogot is, sőt javaslatot tett az 1848-as – szerinte túl liberális, túl széleskörű választójogot adó – cenzus megváltoztatására (mert azzal a műveletlen népelemek befolyása válhat döntővé az államapparátusban), valamint a magyar nemesség szavazati jogának megőrzésére és a napidíjakra. Asbóth tartotta magát A szabadság című munkájában deklarált meghatározáshoz, s kijelentette, hogy a szabadság kérdésében egyáltalán nincs különbség a liberalizmus és a „felvilágosodott” konzervatív politika között. Elutasította a politikai intézményeknek a racionalitásból kiinduló absztrakt igazolását, s az értelemmel, mint forradalmi, forradalmasító társadalmi tényezővel a történelmet, az életet és a nemzeti lényeget szegezte szembe. Ezen a ponton ragadható meg a Magyar con servatív politika Asbóth által a legfontosabbnak tartott motívuma, a magyar nemzeti érdek: „A conservativ politika az adott viszonyokból indul ki, és a hely zet, az állam, a honpolgárok reális szükségleteiben keresi a czélját.” Szerinte a megvalósítandó konzervatív fordulat megfelel a világpolitika konzervatív trendjeinek is. Bár a liberalizmus Magyarországon még hegemóniát élvez, Európában már hanyatlóban van. Az első spanyol köztársaság (1873–74) bukása és a harmadik francia köztársaság belső zavarai, instabilitása azt mutatják, hogy a monarchikus elv és a jogfolytonosság nélkül nem tud létezni szilárd kormányzat. Franciaországban a Thiers-féle köztársaság előbb-utóbb elkerülhetetlenül átadja majd a helyét a monarchiának. Az európai kontinens politikáját két egyaránt konzervatív nagyhatalom: a cári Oroszország és a bismarcki Németország uralják. Még a porosz kulturharc is a konzervatív eszmék érvényesülését bizonyítja, hiszen a protestáns államegyháziság küzd itt egy kisebbséggel szemben. Még a szabadság őshazájában, Svájcban is a szövetségi alkotmányt olyan módon reformálták, amely a szövetségi állam egységét erősítette. Amerikában megbukott a korrumpálódott Demokrata Párt, és ez Asbóth szerint azt jelenti, hogy ott is kezd a konzervatív áramlat megerősödni. 48 Mindennél fontosabb nemzetközi fejlemény volt azonban Asbóth számára az, hogy Angliában Disraeli vezetésével – 1841 óta első ízben – konzerva tív kormány alakult. Disraeli valószínűleg nem pusztán politikai szerepe mi att, hanem azért is vált vonzó figurává Asbóth számára, mert a gyakorlatban 48 Szendrei L.: Asbóth János Magyar conservatív politika i. m. 143–144.
