Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyöngyössy Márton: II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a moneta nova

II. LAJOS LEGENDÁS ALKINCSTARTÓJA, SZERENCSÉS IMRE ÉS A MONETA NOVA

636

a király két hétre börtönbe vetette, de a Csonka-toronyból hamarosan kiszabadult, és ünnepi menetben vonult házáig. Mindebben viszont nagy szerepe lehetett a királyi udvar és Szalkai László határozott támogatásának. A hatvani országgyűlésen a nemesek már kifejezetten Thurzó Elek ellen léptek fel, és azt kiáltozták: „Tysehath Feleschige parasna, lengel por, Kurwa fy patykarusch.” A király végül júliusban menesztette Thurzót, és helyette Dóci János lett a kincstartó.

89

Még a két országgyűlés között, Szerencsés Imre börtönből történt szabadulása hírére a csőcselék körülfogta budai házát, ahol ő éppen lakomát adott vendégeinek. Mivel az épület a városfal mellett állt, Szerencsés és vendégei kiugrottak a hátsó ablakon, és kötélen ereszkedtek le a városfalon: panaszkodtak is, hogy a 89 Kohn S.:

Héber kutforrások i.

m. 79.; Uő: A

zsidók története i. m. 275–282.; Péch A.: Alsó Ma

gyarország i. m. 111–113.; Büchler S.: A

zsidók története i. m. 69–71.; Kubinyi A.: Buda és Pest sze

repe i. m. 36.; Erdélyi G.: Egy kivételes karrier i.

m. 127–128.; Soós F.: Magyarország kincstartói i.

m. 65–66.; Spekner Enikő:

A

budai Fugger-faktorátus i. m. 432.; Haraszti Gy.: Az

„igazi” Fortunatus i. m. 233–234.; Simon Zs.: A

zágrábi pénzverde i. m. 445–446.; Soós F.: A

középkori Magyarország i. m. 96.; C. Tóth N. et al.: Magyarország világi archontológiája i. m. 134–135. Az 1525. évi rákosi országgyűléshez lásd MZSO V/1. 153–154. (Nr. 311.); Fraknói V.:

Magyarország a mohácsi vész előtt i. m. 100–108.; Kohn S.: A

zsidók története i. m. 275–276.; Fraknói V.: Werbőczi István i.

m. 192–

199.; Kubinyi

A.: Politikai vitakultúra i. m. 178–179.; Uő: Országgyűlési küzdelmek i.

m. 135–140.; Komoróczy G.: A

zsidók története i. m. 350–351.; Uő: „Nekem itt zsidónak kell lenni”. Források és dokumentumok (965–2012) a zsidók története Magyarországon I–II. kötetéhez. (Hungaria Judaica 28.) Pozsony 2013. 141–143. (Nr. 32.), 148–149. (Nr. 35 a.). Antonio Burgio pápai nuncius leírása az országgyűlésen történtekről. Lásd MZSO V/1. 154–155. (Nr. 312.). Istvánffy Miklós így idézi Werbőczy 1525. évi rákosi országgyűlésen elmondott felszólalásának vonatkozó részét (Tállyai Pál 17. századi fordításában): „Honnét az vagyon, hogy immár az nagy sokat ragadozó és kegyetlen embereknek, még az környülmetélt és félzsidók sem rekesztetvén ki, az tisztet és tisztviseléseket elérik, kiknek, hacsak valami könnyű szükségek lészen, azoknak közkincslopások elfogyván az tárházból, mindjárást nagy uzsoraígéréssel, mástól való pénzkérésre kell folyamodniuk.” (Istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt históriája i. m. 200., 8. könyv). Az 1525. évi hatvani országgyűléshez lásd Fraknói V.: Magyar

ország a mohácsi vész előtt i. m. 144–153.; Kohn S.: A

zsidók története i. m. 281–282.; Fraknói V.: Werbőczi István i. m. 203–209.; Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek i.

m. 140–147. Fugger Jakab György szász hercegnek 1525. júl. 6-án írt levelében részletesen beszámol arról, hogy Mária királyné el akarta venni tőlük és a Thurzóktól a rézbányákat; siránkozásai mellett arról is tájékoztatja a herceget, hogy a rézbányák elvételük után tönkre fognak menni, ahogy a selmeci és a körmöci arany- és ezüstbányák is. Lásd Marczali H.:

Regesták külföldi levéltárakból i.

m. 455. Burgio nuncius Giacomo Sadoleto-nak írt levelében (Buda, 1525. júl. 11.) már tényként közli, hogy „fodinae cupri, quas habebant Fuggeri, datae sunt judaeo”. Lásd MZSO V/1. 158. (Nr. 320.). Fugger Jakab július 20-án pontos leírást ad György szász hercegnek a rákosi országgyűlés eseményeiről is, ahol szerinte szóba jött a rossz pénz ügye is. Ennek kapcsán kifejti, hogy nem tudja, hová tűnt a pénzverés haszna, mert erről tudomása szerint nincs elszámol(tat)ás. Szerinte mindennek az oka Szerencsés Imre, aki viszont az országgyűlésen a Fuggereket tette felelőssé. Fugger felsorolja veszteségeit is, különösen a házaiban lefoglalt és elvitt pénzösszegeket, ezüstneműt, nemes- és színesfémeket fájlalja. Egyúttal tételesen igyekszik megcáfolni Szerencsés Imre vádjait. Lásd Marczali H.:

Regesták külföldi levéltárakból i.

m. 455–457.; Huszár L.:

A

középkori magyar pénztörténet i. m. 80.; Fugger Jakabnak azonban György szász herceg válaszlevelében (aug. 5.) nem tudott segítséget ígérni. Azt tanácsolta neki, hogy panaszaival forduljon Brandenburgi Györgyhöz. Lásd Marczali H.:

Regesták külföldi levéltárakból i.

m. 457. Jól látható: ahogy Szerencsés, úgy a Fuggerek is mindent elkövettek a rivális befeketítése érdekében. Feltételezhetjük, hogy ezek a vádak oda-vissza az országgyűlésen is elhangozhattak, de legalábbis nem voltak ismeretlenek a kortársak számára.