Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gaucsík István: A Hangya a malomkövek között. Az 1930-as párizsi csehszlovák–magyar szövetkezeti egyezmény és a hozzá vezető út
GAUCSÍK ISTVÁN 915 képviselője kézjegyével látta el a dokumentumot). Mindkét félnek kiemelt érdeke volt a pereskedés lezárása és a peren kívüli megegyezés. 35 A magyar országgyűlés alig egy hónappal később tárgyalta az egyezményt. Az egyesített külügyi és pénzügyi bizottság elfogadta Rakovszky Endre36 felső házi tag 1930. május 22-én előterjesztett határozati javaslatát: „Tekintettel arra, hogy a trianoni országhatár által területükben megosztott önkormányzati testületek román és jugoszláv viszonylatban a két utódállammal a trianoni szerződés 256. cikke alapján kötött külön egyezmények szerint a megosztás folytán szenvedett vagyoni veszteségekre megfelelő kárpótlásban részesülnek, míg ellenben a cseh–szlovák határon érdekelt vármegyék, városok és községek vagyonuk fel osztására vonatkozólag a magyar állam kiküldötte és a cseh–szlovák állam képviselete között Párizsban 1930. évi április 26-án létrejött megállapodással elfogadott területi elv következtében ily kártalanítástól elestek, a felsőház felhívja a kormányt, hogy ezeknek a közületeknek megfelelő kártalanításáról gondoskodjék.”37 A bizottság javasolta a felsőháznak a javaslat elfogadását. Az egyezmény, illetve az ezt tárgyaló jegyzőkönyv az 1931-es XI. törvényben jelent meg.38 Az egyezményt kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezett a kölcsönös követelésekkel és tartozásokkal kapcsolatos megállapodás szükségességéről. Azokról az összegekről volt szó, melyek 1919. február 26-a előtt keletkeztek és 1924. november 1-jén még fennálltak. Ezekről a tételekről, melyekhez a volt Hangya-alkalmazottak óvadékait is csatolták,39 a Hangya, a csehszlovák állam megbízottja és a KSZ külön egyezséget kötött, amit a két ország pénzügyminisztériumai hagytak jóvá. 40 A Hangya és a KSZ 1930 nyarán vette fel egymással a kapcsolatot. Kuthy Géza,41 a Hanza Szövetkezeti Áruközpont elnöke és Jozef Kukuča a KSZ pénz ügyi osztályának igazgatója 1930. június 20-án utazott Budapestre, hogy a 35 MNL OL Z 791 17. cs. 102. t. An das Gemischte Ungarisch–Tschechoslowakische Schiedsgericht im Haag. Dátum nélkül. 36 Rakovszky Endre (1861–1945) miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium tisztviselője. Egy évig, 1906-ban Abaúj-Torna vármegye főispánja, majd ismét 1924–1926-ban. A felsőház tagja 1927–1939 között. 37 MNL OL Z 791 17. cs. 102. t. A felsőház külügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése „a trianoni szerződésből folyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről” szóló 525. számú törvényjavaslat tárgyában. Bp., 1930. máj. 22. 38 http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7870, letöltés 2016. szept. 8. 39 Itt az üzletvezetők letétbe helyezett kaucióiról volt szó, melyek a fogyasztási szövetkezetek folyószámlaköveteléseinek részét képezték. MNL OL Z 791 17. cs. 102. t. Csehszlovák óvadékok. Dátum nélkül. A két ország között ezek a kérdéseket az 1928-ban megkötött és 1930-ban törvényerőre emelkedett ún. klíringegyezmény szabályozta. Gaucsík István: A nosztrifikáció és a pénzügy kérdések rendezése a csehszlovák–magyar gazdasági tárgyalások tükrében (1920–1930). In: Válogatott tanulmányok Szlovákia gazdaságtörténetéhez. Szerk. Jobbágy István. Komárom 2004. 62. 40 MNL OL Z 791 17. cs. 102. t. A Hangya datálatlan jelentése, valószínűleg a kereskedelemügyi miniszternek. 41 Kuthy Géza (1881–?) A Hanza Szövetkezeti Áruközpont létrehozója és vezetője, a szervezet elnöke. A felsőház behívott tagja lett 1939-től.
