Századok – 2017

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934

HAMERLI PETRA 885 területeit időközben visszanyert – Magyarország politikai önállósodását és régió­beli vezető szerepét. 32 Amikor 1926-ban Mussolini puhatolózni kezdett Magyarország irányába egy olyan ajánlattal, amely lehetővé tette volna a magyar külkereskedelem egy részé­nek Fiumén keresztül történő bonyolítását, a magyar kormány számára egyér­telmű volt, hogy az Olaszországgal való szövetséget fogja választani, nem pedig Jugoszláviát.33 Az olasz kapcsolatfelvételt a magyar politikai vezetés óvatos takti ­kázás útján kívánta megvalósítani. Ennek része volt, hogy a mohácsi csata 500. évfordulóján, 1926. augusztus 29-én Horthy olyan beszédet mondott, amely tartalma szerint a magyar–jugoszláv közeledést volt hivatott előmozdítani. Tény azonban, hogy előzőleg – a külügyminiszterek, Momčilo Ninčić és Walkó Lajos megbeszélésén – a jugoszláv külügyminiszter kifejtette, hogy a Magyarországgal folyó tárgyalásokat Belgrád titokban kívánja tartani a másik két kisantant-ál­lam előtt. Márpedig egy nyilvános beszédet követően a titoktartás lehetetlenné vált. Ennek fényében úgy vélem, egyet kell értenünk azzal a megállapítással, mi­szerint a mohácsi beszéd valódi célja az volt, hogy felhívja Olaszország figyel­mét Magyarországra. Az olasz kormánynak ugyanis nem állt érdekében, hogy a Magyarország és Jugoszlávia között politikai megegyezés szülessen. 34 Ezt követően hónapokig tartó, főként levelezés útján zajló tárgyalások kez­dődtek Magyarország és Olaszország között, amelynek eredményeképp sor került az olasz–magyar barátsági szerződés aláírására, amelyhez egy titkos záradék is tartozott: „megállapítván politikai érdekeik számos közös pontját és azon vágytól vezérelve, hogy tovább erősítsék az őszinte barátságot, amely oly örvendetes mó­don egyesíti nemzeteiket, a barátságot, amelynek nemrég szilárd alapot adtak a barátsági és döntőbírósági egyezmény aláírásával, az Olasz Királyság és a Magyar Királyság kötelezik magukat az érdekeiket érintő kérdések megoldásának folyta­tására, oly módon, hogy kölcsönös politikai és diplomáciai támogatást nyújtanak egymásnak. E szellemben a két kormány folyamatosan konzultál egymással azok­ról a kérdésekről, amelyek a köztük létrejött szívélyes kapcsolatokat bármilyen módon befolyásolják.”35 Vagyis Olaszország vállalta, hogy segíteni fogja a magyar revíziót, Magyarország pedig a Jugoszlávia felbomlasztására irányuló törekvése­ket. A barátsági szerződés aláírását követően – Pellegrinetti nuncius megítélése 32 Ormos M.: Bethlen koncepciója i. m. 140–143.; Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp. 1999. 254–260. 33 Hornyák Á.: Magyar–jugoszláv i. m. 228. 34 Hornyák Árpád: A mohácsi beszéd. In: III. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia: Az integrálódó Európa politikai földrajza. Pécs, 2002. november 7–8. Szerk. Reményi Péter. Pécs 2004. 272–276. 35 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (A továbbiakban: MNL OL), Külügyminisztériumi Levéltár, Politikai Osztály Rezervált Iratai (K 64). 24. cs. 23. t. 73/1927 res. pol. Feljegyzés Barcza és Durini beszélgetéséről. Róma, 1927. febr. 19. Ford.: Kiss Gergely Bálint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom