Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a horvát szeparatisták támogatásában 1927–1934
HAMERLI PETRA 885 területeit időközben visszanyert – Magyarország politikai önállósodását és régióbeli vezető szerepét. 32 Amikor 1926-ban Mussolini puhatolózni kezdett Magyarország irányába egy olyan ajánlattal, amely lehetővé tette volna a magyar külkereskedelem egy részének Fiumén keresztül történő bonyolítását, a magyar kormány számára egyértelmű volt, hogy az Olaszországgal való szövetséget fogja választani, nem pedig Jugoszláviát.33 Az olasz kapcsolatfelvételt a magyar politikai vezetés óvatos takti kázás útján kívánta megvalósítani. Ennek része volt, hogy a mohácsi csata 500. évfordulóján, 1926. augusztus 29-én Horthy olyan beszédet mondott, amely tartalma szerint a magyar–jugoszláv közeledést volt hivatott előmozdítani. Tény azonban, hogy előzőleg – a külügyminiszterek, Momčilo Ninčić és Walkó Lajos megbeszélésén – a jugoszláv külügyminiszter kifejtette, hogy a Magyarországgal folyó tárgyalásokat Belgrád titokban kívánja tartani a másik két kisantant-állam előtt. Márpedig egy nyilvános beszédet követően a titoktartás lehetetlenné vált. Ennek fényében úgy vélem, egyet kell értenünk azzal a megállapítással, miszerint a mohácsi beszéd valódi célja az volt, hogy felhívja Olaszország figyelmét Magyarországra. Az olasz kormánynak ugyanis nem állt érdekében, hogy a Magyarország és Jugoszlávia között politikai megegyezés szülessen. 34 Ezt követően hónapokig tartó, főként levelezés útján zajló tárgyalások kezdődtek Magyarország és Olaszország között, amelynek eredményeképp sor került az olasz–magyar barátsági szerződés aláírására, amelyhez egy titkos záradék is tartozott: „megállapítván politikai érdekeik számos közös pontját és azon vágytól vezérelve, hogy tovább erősítsék az őszinte barátságot, amely oly örvendetes módon egyesíti nemzeteiket, a barátságot, amelynek nemrég szilárd alapot adtak a barátsági és döntőbírósági egyezmény aláírásával, az Olasz Királyság és a Magyar Királyság kötelezik magukat az érdekeiket érintő kérdések megoldásának folytatására, oly módon, hogy kölcsönös politikai és diplomáciai támogatást nyújtanak egymásnak. E szellemben a két kormány folyamatosan konzultál egymással azokról a kérdésekről, amelyek a köztük létrejött szívélyes kapcsolatokat bármilyen módon befolyásolják.”35 Vagyis Olaszország vállalta, hogy segíteni fogja a magyar revíziót, Magyarország pedig a Jugoszlávia felbomlasztására irányuló törekvéseket. A barátsági szerződés aláírását követően – Pellegrinetti nuncius megítélése 32 Ormos M.: Bethlen koncepciója i. m. 140–143.; Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp. 1999. 254–260. 33 Hornyák Á.: Magyar–jugoszláv i. m. 228. 34 Hornyák Árpád: A mohácsi beszéd. In: III. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia: Az integrálódó Európa politikai földrajza. Pécs, 2002. november 7–8. Szerk. Reményi Péter. Pécs 2004. 272–276. 35 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (A továbbiakban: MNL OL), Külügyminisztériumi Levéltár, Politikai Osztály Rezervált Iratai (K 64). 24. cs. 23. t. 73/1927 res. pol. Feljegyzés Barcza és Durini beszélgetéséről. Róma, 1927. febr. 19. Ford.: Kiss Gergely Bálint.
