Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
SZALAI MIKLÓS 867 Asbóth tagadta a konzervatívokkal szemben hangoztatott ultramontanizmus vádját, szerinte a magyar konzervatívok sohasem helyezték a katolikus egyház, illetve a pápaság érdekeit a magyar államérdek fölé. (Ez a kérdés azért volt fontos a munka megírásának történelmi kontextusában, mert a liberális nemzetállamok és a pápaság viszonya ekkor jutott mélypontra. Az egységes Olaszország fegyveres erővel megszüntette a pápai államot, válaszul IX. Pius az első vatikáni zsinattal kimondatta a pápai csalhatatlanság – sok teológus és egyházi vezető által is ellenzett – dogmáját.) Mi több, a konzervatív párt elismeri a nem-katolikus felekezetek (a zsidóság is) jogos igényeit, beleértve azt is, hogy törvényes házasságot köthessenek a katolikusokkal – ezért idő múltával a polgári házasságot is bevezethetik. A létrehozandó Konzervatív Párt nem katolikus, hanem felekezetfölötti párt lenne, amelynek azonban méltányolnia és védelmeznie kell a magyar katolikus egyháznak a történelmi alkotmányban betöltött kiváltságos helyzetét. A véderő ügyében Asbóth természetesen a közös hadsereg fenntartása mellett foglalt állást, de úgy, hogy következetesen érvényesítsék azt az elvet, hogy a magyar katonákból álló csapatok lehetőleg Magyarországon állomásozzanak (a nem-magyarokból állóak pedig lehetőleg Magyarországon kívül), s magyar tisztek vezetése alatt álljanak. A külön parancsnokság helyett egységes parancsnokságot és egységes tisztképzést javasolt a honvédség és a közös hadsereg számára, mi több, szoros kapcsolatot kell kialakítani az ugyanazon a helyen állomásozó közös hadseregbeli és honvédhadtestek között, ami lehetővé tenné azt, hogy a magyarság egyre inkább magáénak érezze a közös hadsereget. Asbóth tudatában volt annak, hogy katonai programja rokon az általa korábban kritizált Balközép programjával, amelyet itt méltányol is. A gazdaságpolitikában a nemzeti szempont határozottabb érvényesítését javasolta. Az ország fejlődő iparát szerinte megfojthatja a fejlettebb Ausztria versenye, ezért az országnak fel kellene állítania a külön magyar vámterületet. 70 A Magyar conservatív politika nyomán kitört vihar és minisztériumi állásának megszűnése miatt Asbóthnak új megélhetési forrás után kellett néznie. Így kezdődött kapcsolata a Magyar Politika című újsággal. A Magyar Politika 1872 ele jén indult meg, a mérsékelt konzervatív, nem kifejezetten katolikus klerikális, de azért a klérushoz is közelálló Deák-pártiak orgánumaként. Legfőbb támogatója Lónyay Menyhért volt, főszerkesztője pedig az a Kecskeméthy Aurél, aki kitűnő újságíróként, nagy műveltségű emberként, de egyszersmind szilárd politikai elvek nélküli tollforgatóként volt közismert a kor Magyarországán. 1872 szeptemberétől a lap magát nyíltan konzervatívnak, egyszersmind azonban a Deák-párttól 70 Szendrei L.: Asbóth János Magyar conservatív politika i. m. 144–45.
