Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szalai Miklós: A nemzeti liberalizmustól a keresztény újkonzervativizmusig: Asbóth János gondolkodói pályájához
A NEMZETI LIBERALIZMUSTÓL A KERESZTÉNY ÚJKONZERVATIVIZMUSIG 868 független orgánumnak tekintette, de a Magyar Állam című katolikus lap által hirdetett militáns konzervativizmustól is elhatárolódott. 1875 januárjától Asbóth a lap főmunkatársa lett, amely ezáltal a Sennyey-féle konzervativizmus orgánumaként működött. 71 Sennyeyék eleinte meg szerették volna nyerni maguknak a Deák-párt zömét. 72 Hamarosan azonban megvalósult a Deák-párt nagy részét és a Tisza Kálmánféle Balközép erőit egyesítő pártfúzió, s az így létrejött új, Tisza Kálmán vezette Szabadelvű Párt az új választásokon hatalmas többséget nyert. A „Jobboldali Ellenzék” néven fellépő Sennyey-párt pedig mindössze 18 képviselőt küldhetett, így Asbóth egy kis ellenzéki párt ideológusává, publicistájává vált, s egy darabig még abban bízott, hogy idővel meg fognak erősödni. A Magyar Politiká ban írt cikkeiben Asbóth továbbra is hangsúlyozza saját eszmei gyökereit, konzervativizmusa a Dessewffy-féle konzervativizmusnak a szerves folytatása.73 Most azonban már ennek az iránynak a helyessége bizo nyos kérdésekben – például a közigazgatás államosítását illetően – szerinte a liberálisok számára is nyilvánvaló.74 A tervezett pártfúzió, a Deák-párt és Tisza Kálmán kompromisszuma Asbóth szerint erkölcstelen és helytelen, mert a szilárd elvek hiányára nem lehet életképes pártot építeni. Amikor ténylegesen megvalósult a fúzió, akkor Asbóth úgy látta: a megalakult Szabadelvű Párt nem fog tudni kormányozni, mert túl sok ellentétes érdeket és elvet fog össze. 75 Kommentálva az új párt szerinte higgadt és méltóságteljes parlamenti bemutatkozását, Asbóth újólag kifejtette a maga ellenzéki álláspontját a honvédelem kérdéseiben, amely csak annyiban bővült a Magyar conservatív politika meg írásához képest, hogy szerinte az általa javasolt elhelyezése a seregtesteknek a mozgósítást is meg fogja könnyíteni. (Ennek ellenére Sennyeyék megszavazták a katonai költségvetést, mert nem kívántak nehézségeket támasztani az államháztartásnak.)76 A választások után Asbóth azt hangsúlyozta: a pártfúzióval Tisza és pártja feladta a maga elvi álláspontját a közjogi kérdésben, ami önmagában még helyes is volna, csakhogy nem azért történt mindez, hogy konstruktív államépítő munkát végezzenek, hanem mert mindenáron meg akarták szerezni a hatalmat és ezért fogtak össze az Andrássy-rendszer korrupt támogatóival. Ugyanakkor megjelent a jobboldali ellenzék programnyilatkozata, a 71 Szendrei László: Asbóth János Magyar Politikában megjelent, kötetben kiadatlan politikai publicisz tikája. Könyv és Könyvtár 28. (2006) 199–251. 72 Asbóth János: A zöm. Magyar Politika, 1875. február 20. 73 Magyar Politika, 1875. január 1. 74 Uo. 75 Magyar Politika, 1875. március 7. 76 Magyar Politika, 1875. március 14. Honvédelem I–II., Uo. 1875. március 16. Honvédelem III.
