Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 832 szokás a kaszinókról folyó diskurzusban egyenlőség jelet tenni az úri kaszinók és a kaszinók közé. Nézetem szerint a fogalomhasználatban észrevehető változás talán annak az egész társadalomban jellemző átalakulásnak a következményeként értékelhető, aminek hatására az addigi dzsentri elnevezést az úri középosztály váltotta fel. Így az eddig a középbirtokos nemességhez vagy a dzsentrihez kapcsolt kaszinók most úri kaszinóként definiálódtak. A kaszinó, mint társasági tér az urak szórakozóhelye, ezt tartotta a korabeli vélekedés, ügyet sem vetve az általam is felsorolt számos példára, mely a polgári kaszinóktól a munkáskaszinókig terjedt. A korszakban alakult három úri kaszinó közül Mindszenten 1926-ban, Biharugrán 1928-ban, Felsőgödön pedig 1930-ban alapítottak ilyen néven egyesületet. Felsőgödön az úri kaszinó alapítása előtt is alakult kaszinó 1912-ben Kertvárosi Kaszinó néven, amely 1922-ben még biztosan létezett. Biharugrán és Mindszenten azonban a teljes korszakot tekintve is csak a fent említett egyetlen kaszinó alakult. Tehát ezekben az esetekben nem volt gyakorlati értelme az elkülönítésnek, hanem feltehetően az uralkodó fogalomhasználat befolyásolta a névválasztást. A két világháború között működő huszonkét úri kaszinó közül mindössze hét esetben alapítottak valaha ugyanazon a településen másik kaszinót, és ebből csak két eset volt (Kispesten és Jászberényben), ahol mindkét kaszinó működött is 1918 és 1945 között. A fentiek mellett a vizsgált időszakban továbbra is alakultak polgári kaszinók is. Az összesen nyolc polgári kaszinó közül három Budapesten jött létre.69 A fő városban ezeken felül alakultak még városrészi kaszinók (1924-ben a Ferencvárosi Kaszinó, 1930-ban a Józsefvárosi Kaszinó és a Szent Imrevárosi Kaszinó ), két keresz tény kaszinó (1921-ben Erzsébetvárosban, 1923-ban pedig Józsefvárosban), és 1930-ban VIII. kerületi székhellyel alapították a Gyógyszerész Kaszinót. A vizsgált korszakban – a dualizmus első feléhez hasonlóan – viszonylag sok katonai kaszinó jött létre: Cegléden 1923-ban, Szegeden, Salgótarjánban és Pécsett 1924-ben. Az 1911-ben létrehozott nagybecskereki honvéd altiszti kaszinó után most az új alakulatok között is találunk két altiszti kaszinót, melyek Debrecenben 1926-ban, Szombathelyen 1929-ben alakultak. 69 A Terézvárosban 1923-ban alakult polgári kaszinó, Kispesten 1924-ben, Pécsett 1925-ben a Gyárvárosnak nevezett városrészben alakult egy polgári kaszinó, Hódmezővásárhelyen 1926-ban alakult meg a Susáni Polgári Kaszinó, ugyanebben az évben alapították meg Szeged újonnan benépesült város részében, a Somogyi-telepi kaszinót. 1930-ban pedig a Lipótvárosi Polgári Kaszinót, a Józsefvárosban 1931-ben alakult a Józsefvárosi Polgári Kaszinó, a Bihar vármegyei Komádiban pedig 1936-ban alapítottak polgári kaszinót.
