Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 833 A két világháború között működő kaszinók Adatgyűjtésem szerint a két világháború között 323 kaszinóról tudjuk biztosan, hogy létezett, harmaduk 1867 előtt alakult, többségüket a kiegyezés és az első világháború közötti konjunktúra idején alapították, és csupán 9%-uk volt háború utáni alakulat. Ez azért figyelemre méltó, mert az 1932-ben összeírt egyesületek 57%-a volt 1920 utáni,70 vagyis a kaszinóknak nagyobb volt a túlélőképes sége, mint az egyesületeknek általában. A kaszinók átlagéletkora a korszakban 56 év volt. A legidősebb kaszinónak természetesen a Nemzeti Casino számított. Ahogyan ez az egyes korszakok elemzéséből sejthető, minél idősebb volt egy kaszinó, annál kevésbé mutatott speciális vonásokat. Az egyszerű, nem speciális kaszinók túlélési esélye nagyobb volt, mint az egyes korszakokra jellemző „divatos” kaszinóké. Ezek többsége ugyanis nem élte túl a háborút, a kor által meghatározott alakulat, „akció-kaszinó” volt. Mivel a két világháború között működő kaszinók csaknem fele 1867 és 1914 között alakult, nem meglepő, hogy az erre a korszakra jellemző arányok jelennek meg a teljes sokaságot tekintve is. A legtöbb (54,2%) kaszinót ebben a korszakban is nagyközségekben találhatjuk, további 15,6%-uk kisközségekben működött, a városok aránya pedig nem haladta meg a teljes sokaság egyharmadát sem (30,2%). Harminckét kettő vagy több kaszinóval rendelkező várost regisztráltam az adatbázisban. A legélénkebb kaszinói élet Salgótarjánban (5 kaszinó), Pécsett, Szegeden (4-4 kaszinó), Baján, Debrecenben, Miskolcon és Nagykőrösön (3-3 kaszinó) fedezhető fel. Salgótarjánban kaszinók sűrűségét nem az egyébként is élénk egyesületi élet, hanem a településre költöző ipari üzemek határozták meg. A Salgótarjánban működő öt kaszinó közül a legfiatalabb a tiszti kaszinó volt, mely feltételezhetően 1924-ben alakult meg. A Salgótarjáni Kaszinó Egylet et 1876-ban alapították, a további három kaszinó a 19. század utolsó harmadától a városba költöző ipari üzemekhez kapcsolódott. Pécsett két nagy múltú kaszinó mellett két egészen friss alakulat létezett még a vizsgált korszakban. A nemzeti kaszinó 1833-ban, a polgári 1836-ban alakult meg, a harmadik kaszinó itt is a katonasághoz kötődött, a tiszti kaszinó 1924-ben alakult, a mellette létező altiszti kaszinó alapítási évét nem tudjuk, de azt igen, hogy még 1944-ben is működött. Az élénk kaszinói élet itt az egyébként is aktív egyesületi élet része lehetett. 1932-ben ugyanis a törvényhatósági jogú városok közül Pécsett esett a harmadik legtöbb egyesület ezer lakosra (3,1 egyesület/ezer lakos), az egyesületek abszolút számát tekintve pedig 70 Dobrovits Sándor: Magyarország egyesületi statisztikája i. m. 31.
