Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 824 maguknak az itt ott áldással működő gazdasági casinók is.”50 Az Iglói Gazdasági Casino német és magyar nyelven kinyomtatott alapszabálya szerint az egyesület „A helybeli gazdasági viszonyok javítása és a gazdasági üzlet jövedelmezőbbé tétele céljából”51 alakult, ahol előadásokat kívántak tartani a mezőgazdasági művelés és a korszerű eszközök tárgyában, újításokkal kívánták megismertetni a tagokat, valamint gazdászati könyveket és folyóiratokat kívántak terjeszteni. Sőt, a munkát keresők és kínálók hirdetéseinek megjelenésére is teret kívántak biztosítani.52 A mezőgazdaság fejlesztését célzó kaszinók többsége (tizenegyből nyolc) Szepes vármegyében alakult meg. A megyén kívül csupán Pozsonyban és két Vas megyei településen (Horvátlövő, Németlövő) alakult valaha gazdasági kaszinó. Az 1867 és 1878 közötti alapítások regionális megoszlását tekintve továbbra is a Dunától keletre eső területek részesedése volt a legnagyobb (Erdély és a Partium, illetve a Duna-Tisza köze 26,5 és 27,8%). A dunántúli települések mindössze az összes alapítás ötödében vettek rész, míg a felvidéki alapítások aránya alig haladta meg a 16%-ot. A települések jogállását tekintve nehezebb fogalmaznom, mint az előző fejezetekben, hiszen az általam elemzett korszakot két közigazgatási törvény is keresztül vágta. Ezek következtében a települések jogállása, besorolása megváltozott, az átláthatóság kedvéért ebben az esetben csak a városi és nem városi jogállású településeket különböztetem meg. A dualizmus első évtizedében alakult kaszinók nagy része továbbra is városi jogállású településeken alakult meg (61,5%), de a nem városi jogú települések aránya megközelítette a negyven százalékot (38,5%), vagyis az előző korszakokhoz képest igen nagymértékű emelkedés figyelhető meg. Bár a változásban valószínűleg az is közrejátszott, hogy a közigazgatási reformok során a városi jogállású települések „redukciójában a törvényhozás és a beligazgatás nagyobb vonalú volt, mint a bővítésben.” 53 50 Szepesbélai Gazdasági Casino MNL OL K150-1877-III-4-36169. 602. és MNL OL K150-1877-III-4-600. 597. 51 Iglói Gazdasági Casino MNL OL K150-1874-III-4-16874. 327. 52 A fenti öt ilyen jellegű egyesület mellett még hat magukat hasonlóan definiáló kaszinó jött létre a teljes időszakot tekintve. Poprádi Gazdasági Kaszinó (1889), Mateóci XVI. Szepesi Városi Gazdasági Kaszinó Egylet (1884), Horvátlövői Gazdasági Casino egylet (1893), Németlövői Gazdasági Casino (1893), Pozsony megyei Gazdasági Casino (1896), Felkai Gazdasági Kaszinó Egylet (1899). 53 Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 2004. 55.
