Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 825 1879 és 1891 között alakult kaszinók 1879 és 1891 között 136 kaszinó alakult, melyek területi megoszlása a fentiekkel azonos volt, a megyék sorrendje nem változott az előző tíz évhez képest (Bács-Bodrog vármegye településein alakult a legtöbb kaszinó (12), ezt követte Pest-Pilis-Solt és Torontál vármegye (7-7). Viszont jogállásukat tekintve ebben a korszakban már túlnyomórészt (77%) nem városi jogállású településeken alakultak kaszinók, de hogy ellenőrizzem a települések jogcímváltozása mögött rejlő esetleges keresztösszefüggéseket, ezúttal a kaszinóalapító települések lakosságszámát is megvizsgáltam. A vizsgálat szerint az összes kaszinóalapító település 17%-a 1500 főnél kisebb létszámú népességgel bírt, és a kaszinók ugyanilyen aránya alakult tízezer vagy annál nagyobb népességgel bíró településen. Ez körülbelül megegyezik a dualizmus első évtizedének megoszlásaival. Ellenben a neoabszolutizmus idején alakult kaszinók 32%-a jött létre tízezernél több lakost tömörítő településeken. Ekkor nem is alakultak kaszinók törpetelepüléseken, vagyis 1000 főnél kevesebb lakossal rendelkező helyeken. A reformkorban még nagyobb volt a tízezer főnél több lakost tömörítő helyek aránya a kaszinóalapítók között, az összes kaszinó 42%-a alakult ilyen településeken. Míg az 1500 főnél kisebb települések részesedése mindössze 6% volt. Vagyis az időben előrehaladva nemcsak az igaz, hogy egyre jellemzőbb a nem városi jogállású települések részvétele a kaszinómozgalomban, hanem az is, hogy lakosságszámukat tekintve egyre kisebb településeken alakítottak ilyen egyesületeket. A korszakban alakult kaszinók között továbbra is jelentős számú polgári kaszinót találhatunk, szám szerint tíz ilyen nevű egyesületet. Az esetek többségében a településen már létező kaszinó mellé alakultak meg ezek az egyesületek. 54 Mivel Bácson, a közel négyezer lakosú Bács-Bodrog megyei kisközségben működő mindkét kaszinó (Bácsi Casino Egylet , Bácsi Polgári Casino Egylet ) 1888-as alapszabályai fennmaradtak, jó alkalom kínálkozott az összehasonlításra. Ezek szerint mindkettő célja volt a művelődés emelésének vágya, emellett a polgári kaszinó az ipari és kereskedelmi ismereteket is terjeszteni kívánta, míg a csak kaszinó nevet viselő rokonegyesület egyszerűen úgy fogalmazott, hogy „a kellő mulatság kedvéért”55 alakul meg. További különbség, hogy a polgári kaszinó alapsza bályában rögzítette, hogy két hivatalos nyelve van az egyesületnek: „A hivatalos nyelv a német és a magyar, miután azonban a jelenlegi tagok legnagyobb része 54 Bácsalmáson (1882), Modorban (1882), Apatinban (1889), Bácson (1888), Pásztón (1888). 55 Bácsi Casino Egylet alapszabálya MNL OL K150-1890-VII-37907. 1951.
