Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 823 kaszinó, majd 1870-ben követte azt a román kaszinó. 1878-ban mindkettő működött, előbbi 55 taggal, utóbbi 49 taggal 10, illetve 5 forintos tagdíj mellett. A kaszinók a kezdetektől az egyesületen belüli politikamentesség mellett tették le a voksukat. Ezért számít újdonságnak az 1875-ben alakult Nyitra megyei Szabadelvű Pártkör és Kaszinó, valamint a hetvenes években alakult öt katolikus politikai kaszinó (1871-ben Székesfehérváron, Pásztón, Pozsonyban, 1872-ben Hőgyészen és Temesváron).48 A két utóbb alakult egyesület a Pozsonyi Katolikus Politikai Kaszinó alapszabályait másolva és arra hivatkozva kérte a belügymi nisztertől működésének engedélyezését. Alapszabályaikban a politikai mivoltukra nem, csak a vallási elkötelezettségükre tértek ki. Ilyen módon semmiben sem különböztek a magukat csak katolikus vagy római katolikus kaszinónak nevező egyesületektől, melyek alapszabályaikban a szokásos kaszinói célokat katolikus identitásukhoz kapcsolódó feladatokkal egészítették ki. 1872-ben Jászalsószentgyörgyön, Bakonybélen és Temesváron (Józsefkülvárosi Katolikus Kaszinó), 1874-ben Vaskúton, Jánoshidán és Szatmárnémetiben születtek ilyen kaszinók. A legösszetettebb ilyen alapszabályt a Jászalsószentgyörgyi Katolikus Kaszinó esetében olvashatjuk. Itt általánosságban fontosnak tartották, hogy tag jaik „a vallási hitélet folyamatáról is” értesüljenek, céljuk volt „a város katolikus polgáraiban érdekeltséget kelteni a kath. egyház és vallás ügyei iránt, helyes nézeteket terjeszteni a kath. autonómiáról, az egyháznak az államhoz, iskolához, családhoz való viszonyáról, fölvilágosítani a polgárokat, miként éljenek mint polgárok és mint katholikusok jogaikkal, egyetértésre lelkesíteni a kath. jogok és érdekek védelmében, a közerkölcsiség és művelődés előmozdítására kölcsönös felvilágosítás, eszmecsere és véleményezések útján megválasztani a helyes eszközöket, végre fejleszteni a kath. polgárokban az isten, király és a haza iránti tiszteletet.” 49 A korszak további újdonsága volt a gazdasági kaszinók tömeges felbukkanása. Vélhetően az 1864-ben alakult, Leibiczi Gazdasági Casinó nak a hatására jött létre 1874-ben az Iglói Gazdasági Casino , aztán 1876-ban az egymás szomszéd ságában fekvő Szepes vármegyei Hunfalván, Kakaslomnicon és Szepesbélán alakultak ilyen néven kaszinók. Ezek „a gazdasági érdek emelése céljából” létrejött egyesületek alapszabályaikban a szokásos kaszinói célok (társasélet élénkítése, műveltség emelése) mellett a mezőgazdaság fejlesztésének igényét is hangoztatták: „Hazánk földmivelési viszonyaink továbbfejlesztését czélul tűzték 48 Szabó Dániel kilenc ilyen kaszinót említ (de nem sorolja fel őket tételesen) 1868 és 1914 között, melyek a szerző szerint egyértelműen a kormánypárti oldalt erősítették. Lásd Szabó Dániel : A magyar társadalom politikai szerveződése. Történelmi Szemle 34. (1992) 219. 49 Jászalsószentgyörgyi Katolikus Kaszinó iratai Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) K150-1874-III-4-7629-325.
