Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 819 A kaszinóalapítások gyakorisági görbéjéről jól látszik, hogy az októberi diploma kiadása után erőteljes növekedés indult meg. Egy év múlva ugyan a provizórium időszaka újabb szigorú ellenőrzést hozott az egyesületekre, elsősorban Pálffy Mór helytartónak köszönhetően,44 ennek ellenére az egyesületi aktivitás továbbra is intenzív maradt. A növekedés tényét egy 1864 nyarán kelt helytartótanácsi felterjesztés is igazolja, mely szerint „a legújabb időben az egyletek feltűnő szaporodásában az egyleti mozgalomnak majdnem túláradása tapasztalható.” 45 A felterjesztés szerint a jelenség oka a haladás és a fejlődés, s nem utolsó sorban az ország akkori politikai helyzete volt. A felterjesztő véleménye szerint a vezetésre hivatott csoportnak csak ezeken a fórumokon nyílik lehetősége az eszmecserére és gondolatainak kifejtésére. A korszak egyesületi életéről – a javaslatot olvasva – az is kiderül, hogy az egyletek aktív tagsága „vidéken majdnem kizárólag a fő- s középbirtokos osztályból, a városokban pedig a vagyonos és mívelt polgári rendből”46 rekrutálódott. Az irat szerzője azt is élesen látta, hogy a más országok ban az egyesületalapításokban aktív csoport Magyarországon nincsen tömegesen jelen. S még egy mozzanatot kiemel a jelentés, ami szintén az ország speciális politikai helyzetének tudható be: az egyletek – különösen a gazdasági és kaszinó egyletek – politikai megmozdulásait. Konkrétan az aradi, a szekszárdi, a lévai, a pozsonyi, a selmeci, a besztercebányai és a zombori kaszinót említi meg a szöveg. 1849 és 1866 között összesen 82 kaszinó alakulásáról vagy újjáalakulásáról tudósítanak a források. A fentiekben is vázolt tendencia szerint 1856-tól kezdődően élénkült meg az alapítási kedv. A legtöbb esetet 1860-ban, 1861-ben és 1865-ben regisztrálhattam (10, illetve 15–15 kaszinó). Két dolgot kellett itt tüzetesebben megvizsgálni: egyrészt azt, hogy hol alakultak kaszinók a nagy „ínség” idején, másrészt, hogy a „konjunktúra” milyen alakulatokat hozott létre. Aradon 1859-ben, az országban elsőként, katonatiszti kaszinót alapítottak (a városban már 1833-ban alakult egy kaszinó), majd 1861-ben a pesti helyőrség tisztjei számára is létrehoztak egy tiszti kaszinót. Az 1919-es újjáalakulás után Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egylet névre keresztelt egyesület egészen 1945-ig fennállt, s igen jelentős művelődési intézménnyé nőtte ki magát a két világháború között. Baján 1857-ben alakult meg a Bajai Kereskedelmi Kaszinó, s ezzel a városban egy új, a város lakosságának foglalkozási összetételét tükröző, specializált kaszinó jött létre. Az 1827-ben alapított Mercantill Casino óta ez volt az első kereskedel mi kaszinó az országban. Az iparosok külön kaszinóba tömörülésére sem volt 44 Ennek részletes leírását adja Deák Ágnes: Az egyesületek és i. m. 45 A helytartótanács felterjesztése az uralkodóhoz „a Magyarországban fennálló egyletek tevékenysége és a közönségrei (sic!) hatása ügyében.” 1864. júl. 16. In: Munkások és parasztok mozgalmai i. m. 380. 46 Munkások és parasztok mozgalmai i. m. 380.
