Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 820 eddig példa. A szabadkai iparos kaszinó 1860-ban alakult, ekkor már létezett egy nemzeti kaszinó a városban (azt nem tudjuk, hogy működött-e éppen vagy sem), amit 1840-ben hoztak létre. Brassóban, ahogyan a reformkori kaszinókkal kapcsolatban már szó volt róla, elsőként a görögök, 1846-ban a románok alapítottak kaszinót, 1860-ban pedig magyar kaszinó is létrejött. A város nemzetiségi csoportjai tehát egyesületeik megalapításával egymást követően jelezték különállásukat a társasági életet illetően is. A lakosság jelentős részét kitevő szászok nem kaszinót alapítottak, hanem közvetlenül a görög kaszinó létrejötte után, 1826-ban olvasóegyletet hoztak létre. A korszakban mindössze a tót mezővárosban, Liptószentmiklóson jegyeztek fel két kaszinóalapítást. A településen egy év eltéréssel alakult meg a reformkori pozsonyi alapítás után másodikként az országban, egy izraelita kaszinó (1861), valamint a Tót Kaszinó és Beszeda Színházi Egylet (1862) nevű társulat (beseda, be szeda: a szláv nyelveken beszélgetést, társalgást, társaságot jelent). Földrajzi tekintetben a reformkorra jellemző megoszlásokról beszélhetünk, vagyis elsősorban az ország keleti megyéiben volt élénk a kaszinómozgalom. 82 kaszinóból 54 alakult a Dunától keletre eső területeken. A települések jogállását tekintve most is a városok jártak elöl (86,6%). A korszakban 11 esetben (13,4%) alapítottak kaszinót nem városi jogállású településen. Tehát a települések jogállását tekintve nagy változást nem lehetett regisztrálni a korábbiakhoz képest, bár a kaszinómozgalom alacsonyabb presztízsű települések felé terjedése már akkor is érzékelhető volt. A települések differenciáltabb osztályozásával a korszakra vonatkozóan Keleti Károly foglalkozott.47 A Keleti-féle hierarchiába a kaszinót alapító 82 településből 32 volt beilleszthető. Vagyis a kaszinóalapító települések 60%-a ebben a komplex értelemben nem volt városnak tekinthető. Magasabb urbanizáltsági fokon (rangsorszáma 1 és 50 között volt) csupán 11 település állt, ez az összes település 13,4%-át adta. Közel ötödük tekinthető közepesen urbanizált településnek (50–100 közötti pontszámmal). 7%-uk (6 település) pedig igen alacsony városiasodottsági hányadossal rendelkezett. Az eredmény megegyezik a reformkorival, elmozdulás egyelőre nem történt e tekintetben sem. Szám szerint 56 új település kapcsolódott a kaszinómozgalomhoz, melyek jellegükben nem különböztek a reformkori kaszinóalapító községektől. Kaszinók a dualizmus idején A dualizmus éveiben alapított kaszinók a fénykor kaszinói voltak, számuk éppen ezért óriási: 47 év alatt 736 ilyen egyesület alakult az országban. Az alakulások időbeli eloszlását vizsgálva négy korszakot különíthetünk el. 47 Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából. Pest 1871.
