Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 818 De nézzük hogyan alakult mindez a gyakorlatban. 1849. augusztus 4-én Haynau bevonult Szegedre és statáriumot hirdetett, az egyesülés és gyülekezés tiltva volt, tehát a kaszinó is bezárt. 1851 elején a kaszinó újra kinyitott és tisztújítást tartott. A város császári főnökévé kinevezett Bonyhády Perczel István 1851. október 16-án írt jelentésében többek között a belvárosi kaszinóról is megemlékezett, melynek bezáratását javasolta.36 Ez év december 9-én Augusz Antal pest- budai főispán utasítására a nyilvános összejöveteleket megtiltották, a város egyesületeit bezáratták. A kaszinó működése hat évig szünetelt, 1857-ben az új polgármester, Gramperl Alajos javaslatára alakult újjá (az alakuló gyűlésen részt vett egy császári biztos is), 37 aki ezt követően három évig a kaszinó elnöki tisztét is viselte. Az új alapszabályokat a Helytartótanács 1857. augusztus 22-én erősítette meg. 38 Debrecenben ugyanakkor a Polgári Casinó t 1849 végén a katonai parancs nokság záratta be. Egy éven belül azonban a nagyváradi császári kerületi főispán engedélyezte az egyesület újjáalakulását, ehhez a kaszinónak csak új alapszabályt kellett alkotnia.39 Ezzel párhuzamosan nem kényszerből, hanem saját politikai érzékükre hagyatkozva felkérték a város katonai állomásparancsnokát és a teljes tisztikart, hogy lépjenek be a kaszinóba, így biztosítva az egyesület zavartalan működését.40 A kaszinó 1851-ben elfogadott alapszabályában azonban semmi lyen utalás nem található sem a különleges helyzetre, sem a közgyűlés megtartására vonatkozóan. Az 1841-es alapszabállyal összehasonlítva nincs nagyobb, említésre méltó eltérés a két szöveg között.41 Ennek ellenére Barta János Debrecen történetének harmadik kötetében tudni véli, hogy a kaszinó működését azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a polgármester minden egyleti ülésen részt vesz. 42 A fentiekkel ellentétben a nagybecskereki kaszinó 1864-es alapszabályának kilencedik paragrafusában szereplő szöveg utal a sajátos politikai helyzetre: „Minden közgyűlés a politikai hatóságnál jó eleve bejelentendő, s a kormánynak felügyeleti joga általában de különösen a közgyűlésekbeni megjelenésre hivatott k. biztos által lesz gyakorlandó.” 43 36 „De annyit tudok, hogy valamint a palánkiban, úgy ezen most nevezett casinokban is számos oly egyének vannak, kik kormányellenes érzelműek, s ennélfogva ezeknek bezáratását részemről czélszerűnek látván, ha e részbeni nézetem Méltóságod által elfogadtatik, a további utasítást ennek végrehajtásához ezennel kikérem.” Bonyhády levele báró August Antal cs. kir. kerületi főispánhoz. 1851. okt. 16. Közli Reizner János: Szeged története. 2. Szeged 1899–1900. 185. 37 Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi i. m. 87. 38 Kovács János: A mi kaszinónk. Szegedi Híradó, 1891. október 25. 39 Goda Éva: Társasági élet i. m. 94. 40 Szűcs István: A debreczeni casino története. Debrecen 1884. 19. 41 Az alapszabályokat közli Goda Éva: Társasági élet i. m. 94., 250−251., 253−254. 42 Ifj. Barta János: Debrecen az abszolutizmus korában. In: Debrecen története. Szerk. Gunst Péter. Debrecen 1997. 3., 13. 43 A Nagy-Becskereki Casino-társulat alapszabályai. Nagybecskereg 1864. 5.
