Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 812 Pesten a Nemzeti Casino megalakulása után, de még ugyanabban az évben, pontosan nem tisztázott időpontban alapították meg a Kereskedői vagy Mercantill Casinót. Az első vidéki kaszinót pedig szintén 1827-ben, Tolnán hozták lét re. Érdekes, hogy miért pont ezen a Duna-menti településen követték elsőként Széchenyi kezdeményezését. A jelenség egyik magyarázata lehet, hogy ekkor „megnőtt a Duna-menti kikötőhelyek, például Mohács, Tolna gazdasági szerepe, ami gyors népességnövekedésükben, a kézművesek és kereskedők nagy számában is megmutatkozott.”15 (Mohácson 1836-ban alapítottak kaszinót.) 1828-ban Hajdúböszörményben, 1829-ben pedig Szegeden lelt követőkre Széchenyi eszméje. Az 1830-ban alakult tíz kaszinó közül nyolc az ország Dunától keletre eső településein alakult meg. Köztük az első megyei hatókörű kaszinót Nógrádmegyei Casino Egylet néven Balassagyarmaton alapították. A következő évben Sátoraljaújhelyen Kossuth Lajos bábáskodása mellett (az első évben a jegyzői tisztet is ő viselte) szintén megyei kaszinó alakult Zemplén Vármegyei Casino Egylet elnevezéssel. Az 1832-ben megalakult tizenegy kaszinó többsége ismét a keleti országrészben jött létre (öt Erdély és a Partium területén, egy-egy a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon). A következő évben, az évtized átlagát jóval meghaladva, tizennyolc kaszinó alakult, többek között Baján, Egerben, Debrecenben, Kolozsváron. Nagyváradon 317 taggal Bihari Casino vagy Bihar Megyei Nemzeti Casino néven. A nyitrai kaszinóról pedig, Ferstl 1835 októberében tett jelentéséből, tudjuk, hogy annak a megye minden nemese és tisztviselője tagja lett.16 Gróf Reviczky Ádám kancellár és a titkosrendőrség a Pesti Casino megalakulása óta folyamatosan tájékoz tatta az uralkodót az újabb kaszinóalakulatokról és a kaszinókban történtekről. 17 Az uralkodó 1833-ban, részben a Jelenkor ban megjelent, a kaszinókra vonatkozó közlésekre hivatkozva jelentést kért a kancellártól a kaszinók számára és működésére vonatkozóan. Reviczky beszámolójában azt javasolta, hogy vizsgálják felül a már megszületett egyesületek és főleg a kaszinók alapszabályait, és ha szükséges, tiltsák be őket.18 Ugyanekkor József nádor úgy vélte, távolról sem nevezhetők tömegesnek a kaszinóalakulások (ő csupán öt egyesületet: a Pesti Casinó t, a Mercantill Casinó t, a Sárospatakon és Zemplénben, valamint Szepesbélán alakultakat említi meg). 19 15 Bácskai Vera: Város és városi polgárság a Dunántúlon. In: Városok és polgárok Magyarországon. I−II. Bp. 2007. II. 518. 16 Leopold Ferstl tanácsos 1835. október 14-i jelentése. Idézi Takáts Sándor: Hangok a múltból. Bp. 1930. 181. 17 Erről részletesen lásd Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. I−II. Szerk. Viszota Gyula. Bp. 1927. I. XIII−XXI. 18 Reviczky magy. Kancellár előterjesztése 1833. március 6. (St. Konf. 1833:228.sz.) Függelék. Széchenyire vonatkozó besúgó- és hivatalos jelentések. In: Gróf Széchenyi István naplói IV. (1830–1836). S. a. r. Viszota Gyula. (Gróf Széchenyi István Összes Munkái) Bp. 1934. 668. 19 Gróf Széchenyi István írói és hírlapi i. m. I. XXIII.
