Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 813 Véleménye szerint az egyesületek alapítása a korszellem következménye, azok terjedését nem kell megállítani, csak a bejelentési kötelezettséget kell végrehajtatni velük. Összességében úgy véli, hogy a kezdeményezések elfojtása káros volna, mert az számtalan titkos társaságot hívna életre. A nádor királynak tett javaslata szerint egyrészt a törvényhatóságok illetékeseinek szigorú felügyeletet kell gyakorolniuk a kaszinók felett, másrészt pedig az új alakulatokat kötelezni kell alapszabályaik felterjesztésére. Ennek értelmében a király 1833. november 18-án a magyarországi, 1834. január 4-én az erdélyi kaszinók ügyében tett leiratában a kaszinók teljes körű ellenőrzése mellett szaporodásuk visszaszorítását is kívánatosnak tartotta.20 Ha azonban az adatbázis által prezentált számokra tekintünk, láthatjuk, hogy az uralkodó kívánsága nem teljesült. 1834-ben és 1835-ben ugyan az átlag alatt maradt az alapítások száma (öt, illetve négy kaszinó), de az átmeneti visszaesést követően a negyvenes évek elejéig ismét jelentős számú kaszinó alakult. 1835-ben Pest után elsőként Balassagyarmaton és Pápán alakult meg a városok második kaszinója. Az első esetben, a Nógrádmegyei Casino Egylet mellé Balassagyarmati Casino Egylet néven alakítottak egyesületet. Mindkettőről tudjuk, hogy még az első világháborút követően is működtek. Pápán az 1832-ben alakult kaszinó mellé 1835-ben egy polgári kaszinó jött létre: „midőn casinónknak személyválogatás nélkül minden becsületes magaviseletű férfiú tagja lehetett, épen (sic!) akkor némely polgárok, a közjóra is nagyobb hatással levő közerőnek megoszlatásával, ezen kis városban, egy másik, úgynevezett polgári casinót is alkottak.”21 A két kaszinó 1848-ban a forradalmi események hatására egyesült, majd 1852 és 1854 között szüneteltette működését, 1867-ben pedig a két intézmény ismét szétvált. Az 1878-as összeírás szerint azonban már csak egy kaszinó működött a városban 173 taggal 10 forint tagdíj mellett. 1836-ban Kassán is megalakult a város második kaszinója, mely nevében a polgári jelzővel fejezte ki az 1832-ben alakult nemesi kaszinótól való különállását. Ugyancsak 1836-ban jött létre Pozsony első állandó kaszinója Pozsonyi Polgári Casino néven. 1838-ban figyelhető meg először (az 1827-es pesti alapításokat kivéve), hogy ugyanabban a városban, ugyanabban az évben két kaszinó alakult. Székesfehérváron a(z) (úri) Fejérvári Casino és a (polgári) Székes-Fejérvári Casino már egyértelműen az elkülönült társaséletet hirdették. A fehérvári, magát úrinak nevező, kaszinó 1838 áprilisában 240 taggal, az inkább polgárokat magába 20 Gróf Széchenyi István írói és hírlapi i.m. I. XXVI. 21 A Pápai Casino részvényeseinek névsora betűrenddel, annak törvényei és egyéb tudnivalói. In: Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. Szerk. Hudi József. (Pápai Református Gyűjtemények. Forrásközlések 2.) 2001. 21.
