Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon
EŐRY GABRIELLA 811 és 1944 között működött egyesületek között 458 kaszinó iratai lelhetők fel). Mindezek mellett néhány korántsem teljes összeírás és évkönyv gyarapította az adatokat,12 valamint felhasználtam még az egyesületekkel és azok egyes fajtáival foglalkozó szakirodalomban található adatmorzsákat is. A fentiekben bemutatott források felhasználásával összeállított kataszterben szereplő adatok a statisztikák pontatlansága és retrospektív jellege miatt torzíthatnak, amit több forrás párhuzamos használatával igyekeztem tompítani. Vagyis az adatbázisba – az esetek túlnyomó részében – két vagy több forrás adatai alapján kerülhetett be egy-egy kaszinó. Mindezeket figyelembe véve úgy gondolom, hogy az adatbázisban szereplő adatok jól közelítik a valóságot. Az alapítások gyakorisági görbéje arra enged következtetni, hogy a kaszinóalapítási kedv alakulása egybevágott az egyesületekről általában felrajzolt trendekkel. A 19. század elején induló mozgalom a reformkori tömeges alakulásokat, majd a neoabszolutizmus idejének viszonylagos visszaesését követően a dualizmus második felében érte el fénykorát. Vagyis 1827 és 1848 között alakult meg az összes kaszinó 15,4%-a, szám szerint 171, majd 1849 és 1867 között mindösz sze 82 kaszinót alapítottak (az összes kaszinó 7,4%-át), a dualizmus idején 735 kaszinót jött létre, mely a teljes sokaság 66,3%-át jelentette. A két világháború között viszont csak 40 kaszinó megalakulásáról van adatunk, ami az összes kaszinó 10,9%-át tette ki. Reformkori kaszinók A Pesti Casino megalapítása (1827) után három évvel szaporodtak meg látványo san a kaszinók az országban.13 A harmincas években átlagosan évi tíz, a negyve nes években átlagosan évi nyolc kaszinót alapítottak. Az 1848-ig tartó időszakra nézve látható, hogy nincs egyértelmű, töretlen növekedési időszak a kaszinóalapítások tekintetében. A harmincas évek elejének kiemelkedő alapítási kedvét követően talán a leghosszabb prosperáló időszak 1836 és 1842 között figyelhető meg. Az adatok tehát egyértelműen cáfolni látszanak Simon Zoltán kijelentését, mely szerint az 1837–38-as évek jelentették a csúcspontot és ,,a kaszinók létrehozására irányuló kedv ezután fokozatos csökkenésnek indult.” 14 12 Koczányi Béla: Magyarországi társas- és közművelődési körök kereskedelmi-, ipari- és gazdasági szakegyletek valamint dal- és zeneegyesületek czimtára. Kassa 1899.; Társulatok egyletek és körök évkönyve az 1902. évről. Kassa 1902. 13 Talán erre utal Lackó Mihály megállapítása, amely szerint ,,A kaszinók néhány éves tetszhalál után, 1831 körül egyszerre csak feltámadtak és gombamód szaporodtak az országban.” Lackó Mihály: Széche nyi és Kossuth vitája. Bp. 1977. 116. 14 Simon Zoltán: A reformkori magyar politikai nyilvánosság és a Nemzeti Kaszinó. Sic Itur Ad Astra 12. (2000) 3. sz. 26.