Századok – 2017

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Eőry Gabriella: A kaszinók elterjedése Magyarországon

A KASZINÓK ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON 810 kézirata 6 járult hozzá a korszak kaszinótörténetének jobb megismeréséhez. 7 A ké ­sőbbi időszakokra nézve fontos információval szolgáltak az országos egyesületi felmérések. Az első, 1862-es országos összeírás szerint 579 egylet működött az or­szág területén, amelyből 264 társalgási egylet volt.8 Az 1878-ban készült második országos statisztika 3995 egyesületet vett számba,9 ebből 964 egyletet soroltak a társasegyletek közé, közülük 227 volt kaszinó (az összes ekkor létező egyesület 5,7%-a). 1932-ben 14 365 egyesületet írtak össze a trianoni Magyarországon, a társaskörök főcsoportján belül (3 807 egyesület) a kaszinók és a klubok együtt szerepeltek (915 egyesület).10 Az eredményeket – Budapest egyesületeit kivéve – nem közölték az 1878-as felvételhez hasonló részletességgel, így az adatbázis épí­tésében nem voltak használhatók. Az országos összeírásokhoz hasonlóan fontos adatokkal szolgáltak és sok esetben pontosították a már meglévő adatokat a megyei egyesületi kataszterek. 11 Szintén új elemekkel gazdagították az adatbázist a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának egyesületi adattárában található adatok (ahol az 1867 6 Majláth Béla kézirata Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Quart. Hung. 2356. 7 A kéziratra Pajkossy Gábor hívta fel a figyelmemet, melyért ezúton is köszönetet mondok. 8 Hunfalvy János: Magyarország különböző egyletei. Statisztikai Közlemények IV. 1863. 2. szám. Szerk. Hunfalvy János. Pest 1863. 246–269. 9 Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Szerk. Vargha Gyula. Hivatalos Statisztikai Közlemé­nyek. Bp. 1878. 10 Az összeírás általános ismertetése az alábbi helyeken olvasható: Dobrovits Sándor: Magyarország egyesületi statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle 13. (1935) 1. sz. 23–37.; Uő: Budapest egyesüle ­tei. In: Budapesti Statisztikai Közlemények 74/3. Szerk. Illyefalvi Lajos. Bp. 1936.; Uő: Magyaror ­szág Trianontól napjainkig. Társadalmi szervezetek. Magyar Statisztikai Szemle 16. (1938) 4. sz. 414–418. 11 Balla Ferenc − Wirth István: Egyesületek a Jászságban. In: Zounonk. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. Szerk. Botka János. Szolnok 1990. 143–156.; Bősze S á ndor: A Somogy megyei egyesületek története a dualizmus idején – Az 1867–1918 között alakult Somogy megyei egyesületek katasztere. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 16. Szerk. Kanyar József. Kaposvár 1985. 401–432.; Uő: Egyesülettípusok a dualizmus kori Somogyban. In: Somogy megye múltjából. Levéltá ­ri évkönyv 18. Szerk. Kanyar József. Kaposvár 1987. 247–290.; Uő: „Az egyesületi élet a polgári sza­badság...” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. In: Somogyi Almanach 53. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár 1997.; Uő: Zala megye egyesületi katasztere. In: Zalai Gyűjtemény 42. (Zalai törté ­neti tanulmányok) Zalaegerszeg 1997. 181−236.; Brunda Gusztáv: Művelődési tartalmú egyesületek a dualizmuskori Nógrádban 1867–1918. (Művelődéstörténeti áttekintés) In: Egyesületek, iskolák, nem­zetiségek Nógrád vármegyében a 18–20. században. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Me­gyei Levéltárból. Szerk. Á. Varga László. Salgótarján 1990. 125–201.; Földi István: Nógrád megyei egyesületek 1867 és 1918 között. In: Egyesületek, iskolák, nemzetiségek Nógrád vármegyében i. m. 7–123.; Hajdú Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak 1827–1944. Szeged 1997.; Márfi Attila: Bara ­nya vármegye egyesületei (1867–1914). In: Baranyai Helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. 1985–1986. Szerk. Szita László. Pécs 1986. 193–214.; Uő: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915–1950) In: Baranyai Helytörténetírás. 1987–1988. A Baranya Megyei Levéltár Év­könyve. Szerk. Szita László. Pécs 1988. 251–288.; Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasás­kultúrája. A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838–1849). Szerk. Erdős Ferenc. (Fejér Megyei Levéltár közleményei 16.) Székesfehérvár 1993.

Next

/
Oldalképek
Tartalom