Századok – 2017
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kádár Tamás: Saul herceg, Bors ispán és Iván úr. Megjegyzések, észrevételek a II. István király uralkodása vége körüli trónutódlási küzdelmek történetéhez
KÁDÁR TAMÁS 793 hatalomra jutásukat követően mihamarabb megkoronáztassák magukat. Bár a királyság megalapítását követő két évszázad tekintetében csupán egy-két elszórt adattal rendelkezünk, ez feltehetően Magyarországon sem volt másként, és a 11. században – noha I. István után nyolc király is trónra lépett – egy olyan uralomváltást sem találunk, amelynél forrásaink segítségével megállapíthatnánk az előd, illetve az őt követő uralkodó epochális napjait.20 II. Gézát ugyanakkor a Képes Krónika családjának – igaz, a másik, rövidebb szöveghagyomány által viszont cáfolt – tudósítása szerint csak kilenc hónappal atyja, II. Béla elhunyta után, 1141. november 22-én koronázták meg. 21 Makk Ferenc az 1128‒1132 közötti főúri csoportharcok és trónküzdelmek történetét vizsgáló első tanulmányában még nem látta bizonyítottnak a II. István halála és II. Béla megkoronázása között feltételezett nagyjából két hónapnyi intervallumot. Mindamellett a Tarih-i Üngürüsz hivatkozott információi nyomán valószínűnek, vagy miként óvatosabban fogalmaz: lehetségesnek ítélte, hogy Saul túlélte nagybátyját, és Bélát csak az ellentáborok Saul és pártja vereségével zárult, nyílt fegyveres erőpróbája, valamint a dezignált trónörökös – következésképp 1131 március-áprilisára tehető – halála után kenték fel és koronázták királlyá. 22 Későbbi munkáiban már sokkal egyértelműbben és határozottabban nyilatkozott a kérdésben, a két hónapos „interregnum”-ot bizonyos – a II. István elhunytát követő utódlási harc megtörténtét alátámasztó – ténynek tekintve.23 Egy remélhetőleg a közeljövőben elkészülő, külön, csak e tárgyra fókuszáló tanulmányomban tervezek kísérletet tenni annak bizonyítására, hogy török kútfőnk szóban forgó értesülései alkalmasint nem az idézett formában voltak olvashatók, vagy – és talán ez a valószínűbb lehetőség – egyáltalán nem szerepeltek, sajnos ismeretlen, vagy bizonyosan nem azonosítható forrásában. Véleményem szerint Saul a korábban kényszerből, vagy őszintén őt támogató előkelők általi – a herceg a királyságra való állítólagos méltatlansága miatti – úgyszólván közmegegyezésen nyugvó, de legalábbis a főurak jelentős része akaratának megfelelő félreállítása gyaníthatóan a fordító-szerző logikai következtetései révén, egyfajta magyarázó kiegészítésként került be a krónika szövegébe. Minthogy az szoros összefüggésben van Saul 1128 utáni státuszával, illetve értelemszerűen a herceg sorsának későbbi, II. István halálát követő alakulásával is, e helyütt érdemes kitérnünk a szakirodalom azon régóta és általánosan osztott – így 20 A magyarországi koronázási gyakorlat időadataira: Makk F . : Megjegyzések II. Béla i. m. 38.; Kádár Tamás: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király megkoronázásának időpontjához. Levéltári Közlemények 84. (2013) 4‒5. 21 SRH I. 453. 22 Makk F . : Megjegyzések II. Béla i. m. 38‒39. 23 Makk F . : Magyarország a 12. i. m. 105.; Uő: A tizenkettedik i. m. 61.; Uő: II. Béla i. m. 173., 178.
