Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Szegénysorsok a Kalocsai Érsekséghez benyújtott segélykérelmek tükrében (1920–1944)
HÁMORI PÉTER 781 számon az őket nyomorba döntő elárultatásukat (8,80 ponttal messze megelőzi a fontossági sorban ez az érték az összes többit), míg a másik csoport magára maradt asszonyai valamivel az említéseik átlaga alatt, sorrendben pont középső, 8–9. értéknek tüntették fel életkörülményeik ilyetén változását. A nagyon is különböző értékelésekben talán szerepet játszhatott a különválás eltérő megélése a két társadalmi csoport esetében, de a tegnap még középosztályi asszonyok esetében minden bizonnyal vezérmotívum volt saját maguk áldozatkénti feltüntetése is. Ennek a szerepnek a felvételét és eljátszását megkönnyíthette – legalábbis a kérvényezők szerint – az a körülmény, hogy a segélyről rendelkezők római katolikus papok voltak, akik ugyan hosszas évek gyóntatói gyakorlata során az élet számos furcsaságával és szokatlan elemével szembesülhettek, de házassági viharokat, válságokat a maguk sajátos helyzetükből kifolyólag nem élhettek át. A kérelmek befogadása, a kérelmezők érvrendszerének sikerei és sikertelenségei Tanulmányunk utolsó részében azt mutatjuk be, hogy mennyiben bizonyult sikeresnek a kérelmezők által választott értékfelsorolás, azaz sikerült-e a döntéshozó(ka)t rábírni a segítség megadására. 3. grafikon Teljesített kérések aránya 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 123456789101112131415161718 Hány %-ot teljesítettek a kérések közül? "Középosztálybeli"Nem "középosztálybeli"
