Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
A MEGYÉBEN A HAZÁT SZERETNI 76 Fényes Elek a Magyarország geographiai szótárá ban szereplő leírásában maga volt a racionalitás, noha maga is úgy vélte, a város hajdani állapotáról keveset lehet tudni. Zombor királyi város a Szerb Vajdasághoz tartozó Bács vármegyében – írta 1851-ben – kies, termékeny rónaságon fekszik, valahol félúton Baja és Szabadka között, közel a Dunához és a Ferenc-csatornához, saját postahivatallal, ami rangot és tekintélyt kölcsönöz neki. Határát a Mosztonga mocsáros vízér, és a Ferenc-csatorna táplálja, szállásai és majorjai messze földön ismertek. 1844-ben 3159 házban 21 647 lélek lakott, közöttük: „nem egyesült óhitű férfi 5948, r. kath. 4948, zsidó 45, ágostai 9, reform. 12, családfő 6228, polgár és kézműves 1186”. Közöttük legtöbben vannak a szerbek, aztán a németek, s végre a magyarok. A mezőgazdaság mellett, mindennemű kézművesek ténykednek a város falai között, kereskedői a gabonát és a szarvasmarhát messze földre szállítják. A kereskedést kedvezően szolgálja a közeli Ferenc-csatorna. Tanintézetei közül kiemelkedő a szerbek számára létesített tanítóképző intézet, és egy katolikus „fő nemzeti tanodája”.2 A hajdani katonai végváros gazdag kereskedői és földbirtokosai Mária Terézia idejében 150 000 pengő forintért szabadalmi jogot vásároltak, s az 1749. február 17-én kelt rendelet értelmében királyi városi jogokkal rendelkeztek. Negyed századdal később Radics György, a vármegye tanulóifjúsága számára írt Bács-Bodrog vármegye leírása című munkájában mintha Fényes Eleknek üzente volna: a város szépítésére a helyi hatóság igenis nagy gondot fordít, piacát már kikövezte, s most a belvárosi utcák kövezése van soron. A városnak 24 309 lakosa van: közülük 11 446 római katolikus, 10 352 görögkeleti, a többi részben görög katolikus, részben református és „mózes-vallású”. Zombor a megye székhelye, ebből eredően központja a közigazgatásnak és törvénykezésnek, van takarékpénztára, kereskedelmi- és iparbankja. „A lakosok nagyobb részt földművelés[ből] és állattenyésztésből élnek, kisebb rész foglalkozik ipar[ral] és kereskedéssel. Iskola ügye tűrhető állapotban van, amennyiben a vallási felekezetek elemi iskoláin kívül van egy 8 osztályú állami főgymnasium, egy szerb tanító képezde, s több tanyai iskola.”3 Négy országos vására mellett a pénteken tartott hetipiacai messzi 2 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára II. Nyomatott Kozma Vazulnál. Pesten 1851. 330– 331. 3 [Radics György]: Bács-Bodrog vármegye leírása. Bács-Bodrog vármegye tanuló ifjúsága számára készítette Radics György zombori államgimnáziumi igazgató. Nyomatott Bittermann Nándornál. Zombor 1876. 5.
