Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 740 Gabriel Silagi és Veszprémy László is szóvá tették, hogy a fenti retorikai kérdések Anonymus általi használata nem vezethető vissza egyetlen forrásra. 127 Maga Deér József is elismerte, hogy az általa Anonymus Vita Karoli Magni ból átvett „kölcsönzései”-ként szerepeltetett szöveghelyek száma csekély, de ezt azzal indokolta, hogy a Vitá ban – annak hagiografikus jellege miatt – kevés mintát ta lált Anonymus, amikor alapvetően hadi eseményekről szóló gestá ját megalkotta. Ám mindezekkel együtt is „végérvényesen bizonyos”-nak tartotta, hogy a névtelen jegyző ismerte az aacheni Nagy Károly-életrajzot.128 Számomra az előbbi pár oldalból azonban az következik, hogy – Deér József feltételezésével szemben – az utóbbi szöveg nem szolgált az előbbi számára „stilisztikai tárház”-ként, nem kölcsönözte annak „epikus váz”-át sem, „az [utóbbiből az előbbibe] áthagyományozott motívumok száma” pedig a nullához közelít.129 Sajnos a Deér József által Anonymus forrásaként ugyanezen munkában megjelölt többi mű, vagyis Historia de expeditione Friderici imperatoris , Einhard Nagy Károly-életrajza és Salernói Romuald krónikája esetében sem tűnik jobbnak a helyzet.130 Igaz, a Historia Anonymusra gyakorolt hatását már Deér József idézett tanulmánya előtt feltételezte C. A. Macartney (egy ideig), Inokai Tóth Zoltán és Györffy György.131 Gabriel Silagi és Veszprémy László azonban mindhárom mű esetében alaptalannak tartotta (számomra úgy tűnik: jó okkal), hogy azok Anonymus forrásául szolgálhattak.132 Thoroczkay Gábor a Vita Karoli Magni a névtelen jegyzőre gyakorolt állítólagos hatásának kérdésére nem tért ki (megelégedett Deér József állításainak kommentár nélküli ismertetésével).133 Ő a Historia kapcsán megfo galmazott álláspontok értékelésekor annyit mindenestre elismer, hogy a névtelen jegyző ismerhetett egy beszámolót a harmadik keresztes hadjárat részeként Magyarországon és a Balkánon 1189-ben átvonuló császári sereg útvonaláról. 134 127 Die Gesta Hungarorum des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte. Szerk. Gabriel Silagi (– László Veszprémy). (Ungarns Geschichtsschreiber 4.) Sigmaringen 1991. 141. 28. jegyz. 128 Deér, J.: Aachen i. m. 414. 129 Az idézett kifejezések: uo. 417. 130 E művék és Anonymus vélt szövegpárhuzamairól lásd uo. 405–408. és 421–423. (Historia ); Uo. 414–417. (Einhard); Uo. 418–419. 249. jegyz. (Romuald). A névtelen jegyző vélt forrásai kimaradtak Deér József tanulmányának Bogyay Tamás által készített rövidített magyar változatából. Deér József : Szent István székhelye. Székesfehérvár és Aachen. Katolikus Szemle (Róma) 23. (1971) 1–18. (E tanulmány másolatáért Thoroczkay Gábor kollégámnak tartozom köszönettel.) Vö. Deér, J.: Aachen i. m. 400–419. (III.: Die Aachener Vita Karls des Großen und Ungarn), 421–423. (Exkurs II.: Die Gesta Hungarorum und die Historia de expeditione Friderici imperatoris ). 131 Vö. Thoroczkay G.: Anonymus latin nyelvű külföldi forrásai i. m. 113–114. 132 Die Gesta Hungarorum i. m. 151. 92. jegyz.; 168–169. 232. jegyz. 133 Thoroczkay G.: Anonymus latin nyelvű külföldi forrásai. i. m. 113–114. Ugyanígy jártak el a szerző által idézett más kutatók is: uo. 114. és 117. 72–75. jegyz. 134 Uo. 114.
