Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
75 Mák Ferenc A MEGYÉBEN A HAZÁT SZERETNI A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése A Bácska területén a Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság közigazgatási kerületnek az 1860. december 27-én kibocsátott császári pátenssel történt megszüntetése után, csak az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezést követően teremtődtek meg a polgári társadalom kialakulásának jogi, gazdasági és közigazgatási feltételei; kellett egy, a saját érdekeit tisztán látó vállalkozói réteg ahhoz, hogy a táj lakója teremtő munkája révén a sajátjának érezze a vidéket – a városokat és az általa lakott településeket –, és elképzelései szerint, elvárásainak megfelelően alakítsa és formálja szülőföldje és a vármegye kulturális életét, megfogalmazza az oktatással, a sajtóval, a tudományos élettel, az irodalommal szembeni elvárásait. Az 1867 után következő fél évszázad során, egészen 1918-ig a földbirtokosok, az iparosok, a kereskedők, a honoráciorok és a hivatalnokok közössége igen szerteágazó igényeinek megfelelően teremtette meg a közösségi élet színtereit, mindenekelőtt a sajtót, a kaszinókat és a társasköröket, valamint a tudományok és a művészetek intézményeit. Ebben élen jártak az olyan jelentős városok, mint Szabadka, Zenta, óbecse és Újvidék, a táj kulturális életében azonban a vármegyei adminisztrációnak helyet biztosító Zombor játszott vezető szerepet. Majtényi Mihály 1943-ban megjelent A császár csatornája című regényében fényét vesztetten látta a Zombor régi arcát: „Templom volt a kolostor végében, magas torony árnyéka borult a vármegyeházára. A négyszögű, szűk kolostorudvar sivár és reménytelen kövei között magas fű, lapu, meg zsálya hirdette, hogy szekér ott nem jár be: szűk volt a bejáró is erre. Legfeljebb a pandúrok tisztogatták ott fegyverüket, vagy szalonnáztak az udvar tövében. Török mecset csonkja búslakodott szemben az épülettel, oldalt a régi vár méteres falai őrizték a múlt titkát, a macskaköves térségen túl pedig Grassalkovich herceg emeletes nagy háza, a kincstári jószágigazgatóság épülete jelezte az új idők ütemét.”1 Vele szemben 1 Majtényi Mihály: A császár csatornája. É. n. [1943] Bp. 40.
