Századok – 2017
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 734 Vita Karoli Magni (Aachen) Anonymus Nostis, qualiter ad locum, qui Aquis ab aquarum calida rum adaptatione traxit vocabulum, solito more venandi causa egressus, sed perplexione silvarum, errore quoque viarum a sociis equestratus inveni termas calidorum fonti um et palatia inibi reperri, que quondam Granus, unus de Romanis principibus, frater Neronis et Agrippe, a principio construxerat, que longa vetustate deserta ac demolita, frutectis quoque et vepribus occupata, nunc renovavi , pede equi nostri in quo sedi inter saltus rivis aquarum calidarum perceptis et repertis. Sed et ibidem monasterium sancte Marie matri domini nostri Ihesu Christi omni labore et sumptu quo potui aedificavi, lapidibus ex marmore preciosis adornavi [...]96 Acciti sunt etiam multi Romani principes [...] 97 [...] ut in templo eodem regia sedes locaretur et locus regalis et caput Gallie trans Alpes haberetur [...] 98 [...] rex Athila [...] fugatis Romanis regnum obtinuit et regalem sibi locum constituit iux[ta] Danubium super calidas aquas et omnia antiqua opera, que ibi invenit , ren ovari precepit et in circuitu muro fortissimo edificavit, que per linguam Hungaricam dicitur Buduuar et a Theotonicis Ecilburgu vocatur. 99 [Pannoniam] [...] que etiam primo fuisset terra Athile regis et mortuo illo preocupassent Romani principes terram Pannonie usque ad Danubium, [...] 100 Transito Danubio castra metati sunt iuxta Danubium usque ad Aquas Calidas Superiores. Et hoc audito omnes Romani per terram Pannonie habitantes vitam fuga servaverunt. Secundo autem die dux Arpad et omnes sui primates cum omnibus militibus Hungarie intraverunt in civitatem Atthile regis et viderunt omnia palatia regalia quedam destructa usque ad fundamentum, quedam non, et ammirabantur ultra modum omnia illa edificia lapidea [...] et epulabantur cottidie cum gaudio magno in palatio Attile regis [...] 101 [Arpad et sui milites] [...] reversi sunt iuxta Danubium versus silvam causa venationis et dimissis militibus ad sua propria dux et sui nobiles manserunt in eadem silva per X dies et inde venerunt ad civitatem Atthile regis [...] 102 [Arpad] [...] qui honorifice sepultus est supra caput unius parvi fluminis, qui descendit per alveum lapideum in civitatem Atthile regis, ubi etiam post conversionem Hungarorum edificata est ecclesia, que vocatur Alba, sub honore beate Marie virginis. 103 9697 98 99 100 101 102 103 A „motivikus és tollbamondásszerű egyezések” Déer József által jelzett „rendkívüli szorossága” azonban veszít értékéből, ha felidézünk néhány – egyébként jeles elődünk által is ismert és tanulmányában említett – tényt.104 Aachen és Óbuda egyaránt melegvízű források mellett létesült, mindkettőt vadászatra alkalmas erdők vették körül, ráadásul mindkettőben maradtak jelentősebb római romok a középkorra, e többé-kevésbé álló kőépületeket pedig használatba vették a későbbi korok hatalmasai, ami némi renoválást tett szükségessé, illetve számottevő további építkezésekkel járt együtt, végül pedig – egy idő után – mindkét helyen létesült Szűz Mária-titulusú templom. Nem meglepő, hogy a két hely számos – a valóságban létező – közös adottságát a szerzők azonos megfogalmazásban adják vissza, különösen azért nem, mert mindketten az adott dolgok és cselekmények 96 Rauschen, G.: Die Legende i. m. 41. 1–13. sor (I. c. 16.) 97 Uo. 41. 34–35. sor. (Uo.) 98 Uo. 42. 8–9. sor. (Uo.) 99 SRH I. 35. 8. és 10–15. sor (c. 1.) 100 Uo. 48. 8–10. sor (c. 11.) 101 Uo. 94. 6–13. és 15–16. sor (c. 46.) 102 Uo. 101. 3–5. sor (c. 50.) 103 Uo. 106. 5–9. sor (c. 52.) 104 Az idézett megfogalmazás: Deér, J.: Aachen i. m. 410.; Aachen és Óbuda hasonlósága: uo. 411.
